BÁLINT Tibor
BÁBEL TORONYHÁZA
Bálint Tibor új regénye a romániai magyarság háború utáni
életéről számol be. A dokumentum-hitelességű, hosszabb
elbeszélésekből összefonódó regény két síkon ábrázolja a
romániai magyarok életét és a közelmúlt politikai történéseit.
A főszereplők "Szamosvár" (Kolozsvár) lakói, illetve Hamudius
államfő, akiben nem nehéz ráismerni Románia legkegyetlenebb
Diktátorára. Az események képszerű leírásai pontosan követik a
valós történések "újsághíreit". Filiusz József tanár és Malaci
állatorvos "esetei", Tóthpál Gyula hentes, Lukács Misák
anabaptista hittérítő, Sanyika a vándorborbély vagy Sánta
Mária, a cselédlányból örömlánnyá "avanzsált" szent megszállott
töltik ki a panelház Bábel tornyához hasonlatos zavaros és
együgyű, hallgatag életét, és sorsukkal a Biblia történeteit
példázzák. A hírekből ismert események új, megrázó értelmet
kapnak, hiszen szinte a szemünk előtt élik meg "magyarjaink" a
Konduktor eszelős előírásai nyomán fellépő éhínséget, az
árvizek és a földrengés borzalmait. Rózsa Kázmér - az Öregek
Padján megnyugvást találó - tanár kiszolgáltatottságán
keresztül megismerhetjük a szekuritáte természetrajzát, amely a
fejekbe "bekukucskálva" a legrejtettebb gondolatokat is
feltárja és megtorolja, kihasználva az emberek teljes
jogfosztottságát.
A hétköznapok balladaszerű, tömör leírásai egy fejlődési
folyamatot is érzékeltetnek: hogyan lép túl a mindennapok
embere a borzalmakat elfogadó közöny mezsgyéjén, és hogyan
támad fel ellenállása - a kollektív együttérzés, az
összetartozás talaján.
Az író egy korszakot mutat be - jellemző fordulataival és
meghatározó politikai alakjaival: az állam elnökét, a KB
főtitkárát, a fegyveres erők parancsnokát családja körében, az
agrárforradalom hősét, aki engedelmesen behódol vérszívó
asszonyának; a román lakosságot, amely látszólagos
szabadságában éppúgy kiszolgáltatott, mint a nemzeti
kisebbségek, és a jogfosztott magyarokat, akiknek hallgatag
"tűrése" ugyanúgy a játékszabályokhoz tartozott, mint az
ellenük hozott intézkedések.
A balladai hangvételű regény "lezárása" is balladai: Bábel
toronyházának lakói a "forradalmi változások" után is régi
önmagukat keresik; azt a világot, amely minden szörnyűségével
együtt az összetartozást jelentette.
Vissza a
főoldalra * * * Vissza a
kereséshez
|