BENEDEK István
PÁRIZSI SZALONOK
Lion melléki álmos, poros kastélyból indul Julie de Lespinase
életútja. Világraeszmélésének krónikája egy felfedezéssel kezdődik; a
cselédek sugdolózásaiból az eladósorba került lány megtudja származása
titkát: nem árvagyerek, akit irgalomból vett oda a kastély néhány éve
elhunyt úrnője, hanem a "jóságos úrnő" tulajdonképpen az anyja volt,
az apja pedig a ház jelenlegi ura. A felfedezés bizonyosra
fordulásától egy pillanatig sem érez hálát "jótevői" iránt.
Elhatározza, hogy otthagyja az álszent familiát. Tervét a család
távolra került tagja, Deffandné márkíz segítségével hajtja végre,
akinek napról-napra csökken a látása. A lány párizsi szalonjába
szegődik felolvasónak. A vidéki kislányból hamarosan művelt ifjú hölgy
lesz. A márkíz szalonjának illusztris vendégei - D'Alembert, Diderot -
nagyon megkedvelik társaságát, s mikor Deffandné, tekintélyét féltve
kiutasítja őt, befolyásos ismerősei lehetővé teszik, hogy maga is
szalont nyisson, ami hamarosan a párizsi szellemi élet központja lesz.
Idő múltán azonban Lespinasse kisasszony érdeklődése mindinkább befelé
fordul, lelkivilága fokról-fokra zaklatottabb lesz, végül már csak egy
viszonzatlan szerelmi szenvedély gyötrelmei között érzi otthon magát.
Félbeszakad a napló is: az életút végét a szerző egy valódi
dokumentumból, Lespinasse kisasszony levelezéseiből rekonstruálta.
A 18. század középső évtizedeinek eseményteli, zajos párizsi világa
elevenedik meg a valóban létezett Lespianse kisasszony kitalált,
"fiktív" naplójának lapjain. A tárgyhoz tökéletesen illik a forma, a
magasröptű elmélkedéseket csevegéssel vegyítő fiktív napló a
levélregény mellett a francia felvilágosodás kevertműfajú irodalmának
egyik újdonsága volt.
Vissza a
főoldalra * * * Vissza a kereséshez
|