BENEDEK István

PÁRIZSI SZALONOK

Lion melléki álmos, poros kastélyból indul Julie de Lespinase életútja. Világraeszmélésének krónikája egy felfedezéssel kezdődik; a cselédek sugdolózásaiból az eladósorba került lány megtudja származása titkát: nem árvagyerek, akit irgalomból vett oda a kastély néhány éve elhunyt úrnője, hanem a "jóságos úrnő" tulajdonképpen az anyja volt, az apja pedig a ház jelenlegi ura. A felfedezés bizonyosra fordulásától egy pillanatig sem érez hálát "jótevői" iránt. Elhatározza, hogy otthagyja az álszent familiát. Tervét a család távolra került tagja, Deffandné márkíz segítségével hajtja végre, akinek napról-napra csökken a látása. A lány párizsi szalonjába szegődik felolvasónak. A vidéki kislányból hamarosan művelt ifjú hölgy lesz. A márkíz szalonjának illusztris vendégei - D'Alembert, Diderot - nagyon megkedvelik társaságát, s mikor Deffandné, tekintélyét féltve kiutasítja őt, befolyásos ismerősei lehetővé teszik, hogy maga is szalont nyisson, ami hamarosan a párizsi szellemi élet központja lesz. Idő múltán azonban Lespinasse kisasszony érdeklődése mindinkább befelé fordul, lelkivilága fokról-fokra zaklatottabb lesz, végül már csak egy viszonzatlan szerelmi szenvedély gyötrelmei között érzi otthon magát. Félbeszakad a napló is: az életút végét a szerző egy valódi dokumentumból, Lespinasse kisasszony levelezéseiből rekonstruálta.

A 18. század középső évtizedeinek eseményteli, zajos párizsi világa elevenedik meg a valóban létezett Lespianse kisasszony kitalált, "fiktív" naplójának lapjain. A tárgyhoz tökéletesen illik a forma, a magasröptű elmélkedéseket csevegéssel vegyítő fiktív napló a levélregény mellett a francia felvilágosodás kevertműfajú irodalmának egyik újdonsága volt.

Vissza a főoldalra    * * *    Vissza a kereséshez