BENEDEK Szabolcs

MATHIAS REX

Benedek Szabolcs abból a fikcióból indítja könyvét, hogy hajadni nagy királyunk, Hunyadi Mátyás (1458-1490) után megmaradt egy napló, amelyben az "igazságos" a napi eseményeket rögzítette, merthogy kedves foglalatossága volt az írás. Ennek a naplónak a szerző birtokába jutott, és ezennel a széles olvasóközönség számára is hozzáférhetővé teszi ezt a gyöngyszemet, amelyet polihisztor tudású királyunk írt, aki gazdag műveltsége, felkészültsége, széles látóköre okán a legnehezebb kérdésekben is vitapartnere lehetett akár a legnagyobb tudósoknak is. Mindemellett Mátyás elsősorban ember volt, mégpedig - amint az a naplóföljegyzésekből kiderül - igencsak kedves és szeretnivaló ember. A történetírás kissé komorra festette alakját, ám ez a mostani kép nagyon is emberközeli, és az olvasó a királyi palotában egy nyárvégi napon naplóírásba kezdő Mátyás elbeszélése alapján kissé másként látja majd a reneszánsz udvar hétköznapjait. A főszereplő esendősége, emberi gyarlósága képes elhitetni az olvasóval, hogy ő valóban ember és nem valamiféle szoborba nemesült szellemóriás volt. A napló abszurditása nem a szereplők cselekedeteiben, hanem a leírtak stílusában rejlik, a jellegzetesen huszadik századi szófordulatok még inkább emberivé, a ma élők számra is elérhetővé teszik a király alakját, aki ugyanúgy gondolkodott - a napló szerint legalábbis - mint mi, ma élő emberek. Megidéződik Vitéz János alakja, a királyi udvar eseményei, a kissé vaskos termetű Beatrix szemérmes bemutatkozása, majd pajkos játékai Mátyással. "Az ember talán a legtöbbet az emlékeiből tanul; ti, kik ezt a köteg papírt egyszer megtaláljátok, olvassátok figyelmessen, gondolkozzatok és mérlegeljetek, majd azután ítéljetek; közben ne feledjétek hírül adni, élt itt egykor egy király, maga is esendő, de örök hírnévre vágyott - döntsétek el, reátok mit hagyott." - ezekkel a "királyi" gondolatokkal érdemes a szórakoztató regényt - az abszurdra fogékony olvasók figyelmébe ajánlani.

Vissza a főoldalra    * * *    Vissza a kereséshez