BÖSZÖRMÉNYI Gyula

GERGŐ ÉS AZ ÁLOMFOGÓK

Aki olvasta A bolhedor lovagjait, Böszörményi előző kötetét, nem fog meglepődni, hogy ismét egy varázslatos ifjúsági regény világába csöppen a könyv segítségével. A csoda mindjárt az első oldalon elkezdődik, és az utolsóig (sőt, talán tovább is...) tart, hiszen rögtön egy rejtelmes, egész Budapestet megrázó viharjelenettel indul a kötet, a zárlat pedig konklúzió: "varázslat nem csak mesékben létezik." Kis főhősünk, Gergő ugyanis nem hisz a csodákban: az egyre sűrűsödő furcsa jelenségeket, amelyeket Csipetke utcai házukban észlel, mindig racionálisan próbálja megmagyarázni, és álmaira sem figyel oda, sőt, visszatérő álombéli cimboráját, a kis kölyökfarkast is rendre elzavarja. Nem így újdonsült mostohatestvére, Zsófi, aki sokkal fogékonyabb a természetfeletti jelenségekre, és apjával, a cipőpucoló Botlik Dénessel a házba, Gergőékhez költözve rögvest barátságot köt az öreg házmesterrel, Barboncás Dömével. A kedves arcú öreg - a ház lakóinak döbbenetére - időnként meglepő dolgokat produkál: a legnagyobb vihar közepén kiáll az esőbe különös dalokat énekelni, életre kelti az elszáradt citromfát, és kedvelt szokásai közé tartozik dongóvá változva megcsipkedni a rosszakaró révülőket. A révülők ugyanis a könyv másik világbéli szereplői: ők azok, akik a világ dolgait intézik, és most éppen rendes évi gyűlésüket rendeznék meg, amelyre Gergőnek is küldenének meghívót, lévén ő a kiválasztott. Ám az invitáció nem könnyű feladat: nem elég, hogy a kisfiú mit sem sejt róla, és füle botját sem mozgatja környezete jeleire, de még a révülők egy gonosz csoportja - Holló és csapatának tagjai, akik erőt, észt, és ravaszságot egyesítve, az alakváltoztatás képességével felruházva jönnek az emberek közé - is meg akarják akadályozni meghívását, és nem válogatnak eszközeikben. Legyőzésükhöz a család összetartására van szükség, ami nem megy egykönnyen, hiszen Gergő nem szereti sem Zsófit, sem mostohaapját, a kislányt pedig idegesíti új anyja, Réti Boglárka, mert úgy érzi, gondoskodásával az ő helyét akarja elfoglalni apja szívében. A könyv tökéletes jellemrajzokkal, finom pszichológiai érzékenységgel írja le a gyerekek változásait, fokozatos egymásra találását, miközben a csodavilágba a mai kor is be-betör: Zsófi osztálytársnői például majd' meghalnak a holdjárócipőért, a házbéli Nemcsók család pedig rendszeresen nézi a TV-Shop ajánlatait, és semmi sem hozza őket olyan lázba, mint a "vécédugulás elleni, antimagnetikus, önjáró csőkukac", vagy a lila és mályva színű műanyag kutyacsont. A humor, a brillírozó stílus és a sokszálú, feszes cselekmény - minden gyerek és felnőtt kedvenc mesekönyvévé avathatja a könyvet. GERGŐ ÉS A BŰBÁJKETREC A Csipetke utcai bérházban bármi megtörténhet. Gergő, a barátai és a ház lakói ismét számtalan kaland részesei. Csodák, nagy kihívások és igaz barátságok története ez az izgalmas, hazai varázsvilágot teremtő könyv. A Gergő-történet előzménye: Gergő és az álomfogók BÖSZÖRMÉNYI Gyula író, drámaíró, publicista. A Debreceni Egyetemen pszichológia szakon végzett. Több írói álnéven (Ymir Purusa, Alice Clever, Harby Riann, Robin Mash) publikál. Legutóbb ismertetett műve: Dávid király asszonyai (200313290) GERGŐ ÉS A TÁLTOSVIADAL Álomvilág nagy bajban van! Nem működik a Világfa, az Ébredés Ajtajai bezáródtak. Gergő az Álomvilágban rekedt, két tündér társaságában keresi Kende táltost, aki visszaviheti a valóságba. A mesében keverednek a magyar és a kelta mitológia elemei; tündérfiak, tündérlányok, leprikónok, francok és más apró lények segítik vagy akadályozzák Gergőt és Zsófit, akik a világ megmentésén fáradoznak. A két gyerek felnőtteknek is nehezen feldolgozható élethelyzetekbe kerül; megismerkednek az elmúlással, a halállal, a szerelemmel és a csalódással. A Gergő főszereplésével játszódó történetek újabb kötetét bizonyára örömmel fogadják a gyerekek. GERGŐ ÉS AZ ÁLOMVÁMPÍROK 1. Gergő akinek újabb kalandjait olvashatjuk a többkötetes mű első részében egy átlagos pesti srác, aki öreg bérházban él édesanyjával, annak férjével és mostohatestvérével, Zsófival. Egyáltalán nem érzi jól magát közöttük. A helyzetén nem segítenek az éjszakai rémálmai, saját álmaival kell megküzdenie. Kende táltosnak, a Révülők Világa főtáltosának utódjaként ő lesz a kiválasztott. A történetben boszorkányok, különleges csodalények bukkannak fel, és betekinthetünk a kilenc jurtába, amelyek mindegyikében valamelyik tudományágra ismerhetünk rá, sőt tudomást szerezhetünk a kötet elején a tizedik életrekeléséről is. A mese egyszerre játszódik az álomvilágban és a mai Budapesten. Zsófi egyre előrébb halad a boszorkányiskolában, a bűbájüzenetek továbbítására már használni tudja a "boszi-sms"-t, a boszorkánytüzet. A történet egyszerre kalandos, mesés, romantikus és hátborzongató. Ez tényleg az a történet, amelyet kár lenne kihagyni, hiszen nyelvezete és meseszövése valóban páratlannak tekinthető. Böszörményi Gyula sikeresen vegyítette az ősi hagyományokat az ifjúsági regénnyel. GERGŐ ÉS AZ ÁLOMVÁMPÍROK 2. Gergő és Zsófi kalandjai folytatódnak ebben a kötetben is, ahol a fiú immár sámán, a húga pedig "az Árnyjurta ígéretes rémálomvadász-növendéke". Ezúttal minden erejükre és tehetségükre szükség lesz, hiszen a Keleti Varázsvilág komoly bajban van: az új Főtáltos, a Legfőbb Sárkányőr ugyanis, aki révülőként annak fenntartásáért felel, sehol nincs. Eltűnése mögött gonosz erők állnak, akiknek feltett szándékuk saját emberüket csellel juttatni a Főtáltos pozíciójába... GYEREKASZTROLÓGIA Ki leszek, ha nagy leszek? Hiába töltötte a csöppség az első kilenc hónapot a mamával teljes szimbiózisban, a pocak védelmében, mégis, amikor akarata elkezd - igen egyértelműen - megnyilvánulni, rájövünk, hogy ő külön jellem, akit éppúgy meg kell érteni, meg kell ismerni. Ebben nyújt segítséget az asztrológiára nyitott gyakorló és leendő szülőknek a kötet. Állatövi jegyenként elemzik végig a tizenkét alaptípus gyermekkori jellemzőit, kiegészítve a szülőknek adott nevelési tanácsokkal, praktikus trükkökkel és a zodiákus jegy uralkodó planétájának leírásával. MONYÁKOS TUBA, A PIPAMOCSOK-LIDÉRC ÉLETTÖRTÉNETE 1. R. : MONYÁKOS TUBA A LIDÉRC ÁRVÁK FÉSZKÉBEN Nyugodtan leszögezhetjük, hogy az Igázó (vagyis az Igencsak Gondverte Álomlények Zártosztályi Óvhelye) még varázsmércével sem mondható átlagos helynek: egyszerre iskola, nevelőintézet és mindenekelőtt börtön. A jeles intézmény feladata az elhajlott, bűnöző varázslények - lidércbűnözők, álnok gnómok, csalfa mit-mitek - jó útra térítése átnevelés által. Ám egy nap a többieknél is rendkívülibb elítélt érkezik a börtön vaskos falai közé: egy teljesen varázstalan embergyerek. A dolog annyira szokatlan, hogy maga a "főigázgató" úr, ti. Monyákos Tuba pipamocsok-lidérc maga foglalkozik az üggyel. A dolga nem egyszerű, mert Rafael, amellett, hogy roppant tehetséget mutat az Álomvilág dolgaiban, makacs és destruktív, tele gyűlölettel. Az agg lidérc elhatározza, hogy okulásképp saját élettörténetét meséli el a vadóc gyereknek... MONYÁKOS TUBA, A PIPAMOCSOK-LIDÉRC ÉLETTÖRTÉNETE 2. R. : MONYÁKOS TUBA ÉS A CSATORNALIDÉRCEK A kötet előzményében (valamint a Gergő-könyvekben) ismerkedhettek meg kicsik és nagyok Monyákos Tubával, ki annak ellenére, hogy pipamocsok-lidércnek született, igen szép karriert futott be: pályája egészen az IGÁZÓ (azaz az Igencsak Gondverte Álomlények Zártosztályi Óvhelyének) az "igázgatói" posztjáig ívelt. E kétségkívül rendkívüli és meglepő fordulatokban gazdag élettörténet folytatását izgulhatjuk végig, méghozzá - mint előző alkalommal - most is magának Tubának a tolmácsolásában, ki ezúttal ifjú lidérckoráról vall. Hányatott sorsa, miután meglépett a Lidérc Árvák Fészkéből, Budapest, s azon belül is a Lipótváros zugaiba vetette a helyi lidércklán nem épp pihe puhaságú védőszárnyai alatt. Mire észbe kap, már bérbajkeverőként kénytelen közreműködni a főváros alvilágában, ám mindez csak a fantasztikus kalandok kezdete, olyan lények aktív közreműködésével mint az ürdüng, az atka-lidérc, a mit-mitke vagy a mándli... MONYÁKOS TUBA, A PIPAMOCSOK-LIDÉRC ÉLETTÖRTÉNETE [3. R.] : MONYÁKOS TUBA ÉS A TŰZHANGYA-SÁMÁN A Böszörményi-mesék ismerői számára nem kell bemutatni a hajdani pipamocsok-lidérc Monyákos Tubát, akinek fordulatokban finoman szólva gazdag pályája egészen az IGÁZÓ (azaz az Igencsak Gondverte Álomlények Zártosztályi Óvhelyének) az "igázgatói" posztjáig ívelt. Míg a trilógia két korábbi kötetében fény derült megpróbáltatásokkal teli gyermekkorára és csatornalidércekkel való élményeire, addig a harmadik könyvben Tuba sorsának talán legborzongatóbb időszakába nyerhetünk bepillantást. Miután a Lipótváros alatti csatornarendszer lidércbáróival nézeteltérése támadt, egy speciális csurunga-bűbáj segítségével meglép Magyarországról - eleinte maga sem tudja, hova. Hamarosan kiderül, hogy a kiszámíthatatlan varázsszer a dél-amerikai dzsungel mélyére teleportálta őt, ahol az úr nem más, mint maga a Tűzhangya-sámán... ZSÓFI ÉS AZ ELNÉVTELENEDETT FALU Akik olvasták a szerző kiváló ifjúsági regényét Gergő és az álomfogók címmel, bizonyára jól emlékeznek még Zsófira, Gergő különös képességekkel rendelkező kishúgára. Nos, ennek a műnek ezúttal ő a főszereplője, méghozzá annak apropóján, hogy felvették a Rontásűzők és Szörnyszivatók Árnyjurtájának Kollégiumába. Az iskolába (némileg a világhíres elődre, Harry Potterre emlékeztetően...) a Felhőgomoly-járat viszi a többi boszipalántával együtt az erdélyi Havasokba, ahol hasznos tanórákon kívül még egy elképesztően veszélyes összecsapás is vár rá az egyik leggonoszabb banyával, akit valaha is hordott a hátán a föld... ZSÓFI ÉS A BOSZORKÁNYPLÁZA Botlik Zsófi csak első pillantásra tűnik hasonlónak a többi budapesti kisleányhoz valójában ő az erdélyi Havasokban működő Rontásűzők és Szörnyszivatók Árnyjurtájának kiemelkedő tehetségű diákja. Ezek után nincs mit csodálkozni azon, hogy Zsófit az élet nagyobb próbatételeknek vetette alá, mint kortársait, hiszen nemcsak édesanyjának elvesztését kellett feldolgoznia, hanem a velejéig romlott ősbanyával való összecsapást is. A lány azt hiszi, hogy ezzel a kellemetlen epizóddal le is zárult az ügy, ez azonban koránt sincs így, hiszen a sötét erők alig várják, hogy lecsaphassanak rá. Helyszínül varázslat szempontjából egy meglehetősen különös helyet választottak: egy plázát... ZSÓFI ÉS AZ ŐSBOSZORKÁNY Botlik Zsófit bizonyára nem kell bemutatni azoknak, akik olvasták mostohatestvére, táltos-társa, Gergő varázslatos kalandjait, illetve a korábbi Zsófi-regényeket. Akik ezt nem tették, azok kedvéért el kell mondanunk, hogy a legfontosabb tudnivaló róla az, hogy a látszat csal: a budapest kamasz iskoláslány álcája alatt a nagyhatalmú ősi sámánok szellemi örököse, hagyományaik továbbvivője, a Farkas Húga, a Büvellő rejtőzik, ki a Rontásűzők és Szörnyszivatók Árnyjurtájában koptatja az iskolapadot. A jelen kötetben - amelynek ő a kizárólagos főszereplője - három, látszólag különálló történet kapott helyet; ezek mindegyikében Zsófi egy-egy rettegett és rendkívül nagyhatalmú mágikus ellenféllel kell, hogy leszámoljon. Ám aki figyelmesen olvas a sorok között, az hamar rájöhet, hogy a három mese egy és ugyanannak a kalandnak a három felvonása, mint ahogy a három szörnyeteg is ugyanannak az ősellenségnek a három arca... A könyv (hasonlóan Böszörményi Gyula többi művéhez) gyereknek és felnőttnek egyaránt tartalmas kikapcsolódást ígér. BÖSZÖRMÉNYI Gyula: 3... 2... 1... Befejező részéhez érkezett Böszörményi Gyula gótikus hangulatú, misztikus fantasy-trilógiája. Az előző rész záróaktusában a főszereplő grufti-lány, a démonokat szabad szemmel is érzékelő Lilith mindenkit elveszített, aki közel állt hozzá: a szüleit, a barátját, Tomasót és Xilkát is. Korábbi élete helyett igazi küldetését választotta - zord, senkitől sem függő magányban vadássza a gonosz erők teremtményeit, hogy megmentse a végső elkárhozástól a Várost, és felkutassa a titokzatos Enochot. Támogatást csak a szórványokban megmaradt, kisebb-nagyobb grufti csapatoktól remélhet, akik kétségbeesett küzdelmet folytatnak a démonok ellen. Ekkor még nem tudják, hogy a Gonosz egyikőjüket magához édesgette, s rávette, hogy áruló legyen... A magával ragadó, filozofikus-spirituális igazságokat feszegető, különleges ifjúsági regény az érettebb gondolkodású kamaszok figyelmébe ajánlható leginkább. BÖSZÖRMÉNYI Gyula: 6... 5... 4... A Rémálom könyvek címmel futó sorozat második darabjában folytatódnak Lili, azaz Lilith, a különleges látással bíró lány kalandjai a démonok által megszállt Budapesten. A jelen történetben hősnőnk hála a démonűző gruftiként működő Salamon doktornak már nem a Lipótmező zártosztályán tartózkodik, hanem elhagyva súlyosan megszállott (és pont ezért idült alkoholista) édesapját, korábban halottnak hitt anyjával él: mindketten temetőgondozóként keresik kenyerüket. Lili korábbi élményei hatására tartózkodik gyakorolni démonűző hatalmát, ám sokáig nem maradhat passzív, hisz a városban komoly dolgok vannak készülőben, elsősorban volt barátnője, az időközben valóságos démonná lett Synerellának köszönhetően, aki átvette a Fenevadtól a város feletti uralmat. Miután Lili megszabadítja anyját az benne lakó ördögtől, egy régi szövetségessel, Xilkával az oldalán felkeresi Salamon doktor démonvadász csapatát, hogy csatlakozzon hozzájuk, s maga is részt vegyen a harcban… BÖSZÖRMÉNYI Gyula: 9... 8... 7... Jelenkorunk Budapestjén játszódik Böszörményi Gyula regénye - pontosabban (remélhetőleg) nem egészen ugyanazon a Budapesten, amelyet mindnyájan ismerünk. Mert bár a díszletek - a zord Moszkva tér, a Krisztina körút a Vérmezővel, a rózsadombi villák - emlékeztetnek rá, ám a szereplők nem átlagos budaiak, mint ahogy a körülmények, a kultúra sem ugyanaz; mintha egy párhuzamos univerzumban levő magyar fővárosban peregnének az események. A történetben ugyanis él és hat a mágia, méghozzá mindennapi szinten; itt a lakosság a különféle démonoktól megszállottakra (ez utóbbi kötelező ahhoz, hogy "tisztességes" polgárrá váljanak), a kisebbségben levő, gyűlölt démontalanokra és a gruftikra oszlik. Ez utóbbiak különleges adottsággal bírnak: látják, hogy kiben mifajta gonosz rejtőzik. Ilyen tálentummal bír a történet főhőse és egyben mesélője is, Lili, aki épp most áll hivatalos Megszállása előtt. Ám tudatossága miatt ő még választhat: a könnyebb vagy a nehezebb úton indul el... Aki olvasta A bolhedor lovagjait, Böszörményi előző kötetét, nem fog megtepődni, hogy ismét egy varázslatos ifjúsági regény világába csöppen a könyv segítségével. A csoda mindjárt az első oldalon elkezdődik, és az utolsóig (sőt, talán tovább is...) tart, hiszen rögtön egy rejtelmes, egész Budapestet megrázó viharjelenettel indul a kötet, a zárlat pedig konklúzió: "varázslat nem csak mesékben létezik." Kis főhősünk, Gergő ugyanis nem hisz a csodákban: az egyre sűrűsödő furcsa jelenségeket, amelyeket Csipetke utcai házukban észlel, mindig racionálisan próbálja megmagyarázni, és álmaira sem figyel oda, sőt, visszatérő álombéli cimboráját, a kis kölyökfarkast is rendre elzavarja. Nem így újdonsült mostohatestvére, Zsófi, aki sokkal fogékonyabb a természetfeletti jelenségekre, és apjával, a cipőpucoló Botlik Dénessel a házba, Gergőékhez költözve rögvest barátságot köt az öreg házmesterrel, Barboncás Dömével. A kedves arcú öreg - a ház lakóinak döbbenetére - időnként meglepő dolgokat produkál: a legnagyobb vihar közepén kiáll az esőbe különös dalokat énekelni, életre kelti az elszáradt citromfát, és kedvelt szokásai közé tartozik dongóvá változva megcsipkedni a rosszakaró révülőket. A révülők ugyanis a könyv másik világbéli szereplői: ők azok, akik a világ dolgait intézik, és most éppen rendes évi gyűlésüket rendeznék meg, amelyre Gergőnek is küldenének meghívót, lévén ő a kiválasztott. Ám az invitáció nem könnyű feladat: nem elég, hogy a kisfiú mit sem sejt róla, és füle botját sem mozgatja környezete jeleire, de még a révülők egy gonosz csoportja - Holló és csapatának tagjai, akik erőt, észt, és ravaszságot egyesítve, az alakváltoztatás képességével felruházva jönnek az emberek közé - is meg akarják akadályozni meghívását, és nem válogatnak eszközeikben. Legyőzésükhöz a család összetartására van szükség, ami nem megy egykönnyen, hiszen Gergő nem szereti sem Zsófit, sem mostohaapját, a kislányt pedig idegesíti új anyja, Réti Boglárka, mert úgy érzi, gondoskodásával az ő helyét akarja elfoglalni apja szívében.
A könyv tökéletes jellemrajzokkal, finom pszichológiai érzékenységgel írja le a gyerekek változásait, fokozatos egymásra találását, miközben a csodavilágba a mai kor is be-betör: Zsófi osztálytársnői például majd' meghalnak a holdjárócipőért, a házbéli Nemcsók család pedig rendszeresen nézi a TV-Shop ajánlatait, és semmi sem hozza őket olyan lázba, mint a "vécédugulás elleni, antimagnetikus, önjáró csőkukac", vagy a lila és mályva színű műanyag kutyacsont. A humor, a brillírozó stílus és a sokszálú, feszes cselekmény - minden gyerek és felnőtt kedvenc mesekönyvévé avathatja a könyvet.

Vissza a főoldalra    * * *    Vissza a kereséshez