BÖSZÖRMÉNYI Zoltán

ARANYVILLAMOS

Böszörményi Zoltán Kanadában, Romániában és Monacóban élő erdélyi magyar költő új verseskötetéhez Parti Nagy Lajostól választott mottót, ám költeményeiben igen kevéssé látszik követni az egyik legjelentősebb magyar posztmodern verselőt. Böszörményi ugyan él a meghökkentés, a poentírozottság, sőt az abszurd és a groteszk eszközeivel, lényegükben azonban hagyományos és persze hagyományosan igényes, gondosan megformált ún. rövid versek, epigrammák, emblémák, versrejtvények, versaforizmák, enigmatikus töredékek, haiku- féleségek (azok formai szigora nélkül, ám azok metafizikai sejtelmeivel). E költemények ciklusokba sorakoznak, de igazi hatóeszközeik egyediek. Mindegyik darab a maga zárt végletességében áll, afféle leibnizi monászok, nem nyílik ablakuk egymásra, ám ez csak fokozza intenzitásukat (Lélekszakadva; Az óceánon; A nap; Jónás; Széllovak; Fények; Nem; Ősz; A reményről stb.).
Kitűnő kötet, egyedi arculatú költemények gyűjteménye - minden verskedvelő olvasónak élményt jelenthetnek.

Vissza a főoldalra    * * *    Vissza a kereséshez