Augustin BUZURA

GŐG

A mű központi alakja Cristian professzor, hírneves kutató és sebész, akadémikus és klinikai igazgató. A regény indításakor látszólag pályája csúcsán, de valójában fizikai és lelki hanyatlásának első állomásán találkozunk vele. A különleges regénytechnikával megírt műben a professzor alakja a legkülönbözőbb tér- és idősíkokban jelenik meg, egyszer a konkrét jelen sodrában, majd mások elbeszéléseiben, megint máskor saját képzeletének legváltozatosabb terein látjuk viszont. Az írónak ilyenfajta építkezési módja a regényben előrehaladván egyre plasztikusabban tárja elénk mind a professzor, mind pedig környezete, egyetemének és magánéletének minden rezdülését, a történések okait, a rövid- és a hosszú távú következményeket. Szinte úgy érezzük a regényt olvasván, mintha a professzor egyik mikroszkópjába tekintenénk bele, amelynek tárgylencséjére saját életének és környezetének metszeteit rakta volna, s az egyre erősebb nagyítások egyre közelebb hozzák azt a társadalmi beltenyészetet, amely egyaránt magában hordozza a kóros sejteket a gyógyulás lehetőségeivel. A modern regénytechnika bravúros kezelésén túl nagy értéke Buzura regényének a különleges elemző készség is, amellyel tévedhetetlenül nyomába ered mind az egyén, mind bizonyos társadalmi csoportok tettei motívumainak, az emberi szenvedés és vitalitás közvetlen és általánosítható törvényszerűségeinek.

A mű különleges csemegét nyújt azoknak, akiknek olvasási kultúrája és technikája hozzáedződött a modern regényirodalomhoz.

Vissza a főoldalra    * * *    Vissza a kereséshez