Daniel DENNETT

MICSODA ELMÉK

A könyv előszava és első fejezete (Micsoda elmék vannak?) könnyed, oldott fogalmazásmódjával filozófiai esszét ígér, ám a későbbiek rácáfolnak erre az "olvasócsalogató" kezdésre, mert a teljes mű széles alapozású, módszeres - igaz, mindvégig jól követhető stílusban írt - bölcseleti munka. Dannett nem kisebb kérdésre keresi a választ, mint arra, hogy mi az, amit a filozófia az ókortól napjainkig léleknek nevez, s amiről oly nehéz eldönteni, vajon az ember sajátja-e csupán, vagy másutt is föllelhető az "Anyatermészetben" (ez utóbbi a szerző kedvenc szava). Kiinduló tétele, hogy az élőt az élettelentől az önreprodukálás képessége különbözteti meg, ez viszont már a legegyszerűbb egysejtű organizmusban is sajátos beállítódást feltételez, amit a könyv - középkori filozófusoktól származtatva a szakszót - "intencionalitás"-ként vagy "intencionális alapállás"-ként definiál. Az önreprodukálás képessége ugyanis többek közt azt jelenti, hogy az élő szervezet reagál a környezetéből érkező hatásokra: a fönnmaradásra, szaporodása szempontjából előnyöseket felhasználja, a létét fenyegetőket pedig vagy elkerüli, vagy ha nem, akkor előbb-utóbb kihalásra van ítélve. ez a hatásokra reagáló válogatni tudás olyan tulajdonság, amely egyetlen hatalmas láncolatba szervezi az élővilágot, s a szerző a mikrobiológia, a különböző evolúciós elméletek és az etológia korszerű eredményeit szellemes példákkal alakítva lépésről lépésre végig is követi a fejlődés fokozatait. Részletesen elemzi az érzékelés kezdeti, primitív formáit, a növényi alkalmazkodás stratédiáját, az állatok viselkedésében megnyilatkozó tudatosságot, ám közben sohasem téveszti szem elől könyve legfőbb kérdését, azt, hogy mennyire segíti mindez a lélek fogalmának tisztázását. Jól felépített gondolatmenete végén arra a következtetésre jut, hogy az "emberi elmé"-nek megkülönböztetett helye van ugyan az élővilágban, de ez csupán a tudatosság minden másnál magasabb fokozatát jelenti, nem pedig azt, hogy a többi, önreprodukálásra képes lényt puszta tárgynak lehet tekinteni.
A könyvet elsősorban a klasszikus filozófiai kérdések újszerű tárgyalása iránt fogékony olvasók élvezik majd igazán.

Vissza a főoldalra    * * *    Vissza a kereséshez