GOMBROWICZ, Witold
NAPLÓ (1953-1956)
A nagy lengyel írónak és drámaírónak - bármily különös is - az
egyik főműve hatalmas Naplója, amelynek első kötete jelenik meg
most magyarul. A gyanútlan olvasó úgy vélhetné, hogy elsősorban
azért, mert a hazájától távol, kényszerű argentínai
száműzetésben élő alkotó ezúttal nem abszurd irodalmat művel,
hanem a legfontosabb kérdésekről, irodalomról és politikáról
gondolkodik, hazája sorsát kíséri figyelemmel és az otthoni
eseményeket látja el széljegyzetekkel, olyasmiről is vallhatva,
amiről otthon élő honfitársait visszatartja a szocializmus
cenzúrája és öncenzúrája. Nos, az 1953 és 1956 közötti időkben
lejegyzett szövegek, amelyek persze nem éppen pedáns rendben
követik egymást, természetesen tartalmaznak irodalmi és
politikai kommentárokat, elmélkedéseket is, a Napló lapjain
sokszor felbukkan nemcsak Mickiewicz, de még Sienkiewicz neve
is, szó esik Hruscsovról és a szovjet kommunista párt XX.
kongresszusáról, ám nem ez a lényeg. A Napló nem a "napok
hordalékát" hozza, hanem - megcsúfolva és megújítva a műfajt -
tulajdonképpen egy hatalmas arányú fiktív alakteremtés, egy
igazi regény körvonalait vázolja fel, sőt - tulajdonképpen - ő
maga ez a regény, persze egészen sajátosan elbeszélve,
Gombrowicz módon előadva. Fikció és önelemzés, egy író hatalmas
portréjának felfestése (és az író csak félig-meddig maga a
szerző), egy regény születésének a regénye, lényegében egy
önmagát író (és időnként önmagát olvasó) szöveg szemünk előtt
való megszületése. Pazar posztmodern remeklés - ante datum.
Vissza a
főoldalra * * * Vissza a
kereséshez
|