GOMBROWICZ, Witold

NAPLÓ (1953-1956)

A nagy lengyel írónak és drámaírónak - bármily különös is - az egyik főműve hatalmas Naplója, amelynek első kötete jelenik meg most magyarul. A gyanútlan olvasó úgy vélhetné, hogy elsősorban azért, mert a hazájától távol, kényszerű argentínai száműzetésben élő alkotó ezúttal nem abszurd irodalmat művel, hanem a legfontosabb kérdésekről, irodalomról és politikáról gondolkodik, hazája sorsát kíséri figyelemmel és az otthoni eseményeket látja el széljegyzetekkel, olyasmiről is vallhatva, amiről otthon élő honfitársait visszatartja a szocializmus cenzúrája és öncenzúrája. Nos, az 1953 és 1956 közötti időkben lejegyzett szövegek, amelyek persze nem éppen pedáns rendben követik egymást, természetesen tartalmaznak irodalmi és politikai kommentárokat, elmélkedéseket is, a Napló lapjain sokszor felbukkan nemcsak Mickiewicz, de még Sienkiewicz neve is, szó esik Hruscsovról és a szovjet kommunista párt XX. kongresszusáról, ám nem ez a lényeg. A Napló nem a "napok hordalékát" hozza, hanem - megcsúfolva és megújítva a műfajt - tulajdonképpen egy hatalmas arányú fiktív alakteremtés, egy igazi regény körvonalait vázolja fel, sőt - tulajdonképpen - ő maga ez a regény, persze egészen sajátosan elbeszélve, Gombrowicz módon előadva. Fikció és önelemzés, egy író hatalmas portréjának felfestése (és az író csak félig-meddig maga a szerző), egy regény születésének a regénye, lényegében egy önmagát író (és időnként önmagát olvasó) szöveg szemünk előtt való megszületése. Pazar posztmodern remeklés - ante datum.

Vissza a főoldalra    * * *    Vissza a kereséshez