Martin HEIDEGGER

LÉT ÉS IDŐ

Heidegger a mű egész gondolatmenetét mintegy dióhéjba szorító bevezetésében (A lét értelmére irányuló kérdés felvetése) világosan tisztázza, miről is szól a Lét és idő. Arról, hogy a filozófusok kétezer éven keresztül összekeverték, nem pontosították, mi a különbség a létező és a lét között. A létezők létével, meghatározott létszférák létszerűségével foglalkoztak, fel sem vetették a kérdést, mi maga a lét, mi az értelme. Hogy magát a kérdést felvethesse, megformulázhassa, Heideggernek hatalmas filozófia-történeti destrukcióra van szüksége, Platónig és Arisztotelészig kell visszamennie, ahol a létre irányuló kérdés először kavarodott meg. A ragyogónál ragyogóbb problématörténeti analízisekkel teli hatalmas "kirándulás" után kerülhet csak sor arra, hogy maga a kérdés úgy legyen feltehető, hogy a válaszhoz is támpontot adjon. E válasz (maga a mű) annak a létezőnek létéből, létezésszerű alapvonatkozásából indul ki, amely létezőhöz a létre irányuló kérdés ontikusan hozzátartozik. Ennek a létezőnek a létvonatkozásai indítják a gondolkodót arra, hogy a lét mint olyan, időjellegét felismerje. A lét és az idő egymás horizontjában fekszenek, a lét létszerűségét épp e horizont világíthatja meg.

- Az egyetemes filozófia e kiemelkedő munkája kevésbé áll ellen a megértésnek, ha bevezetését utoljára hagyja az érdeklődő.

Vissza a főoldalra    * * *    Vissza a kereséshez