Viktor HUGO

A NEVETŐ EMBER

A romantikus regény cselekménye a 17. század végén, Angliában játszódik. Ursus, a filozófus és bűvész, művelt költői lélek, nemes érzésű férfiú hű farkasa, Homo kíséretében lakókocsival járja az országot. Egy téli napon gyermeket talál, akinek a száját úgy megcsonkították, hogy szüntelen nevetni látszik. Mellette vak kislány üldögél. Ursus mindkettőt magához veszi, a fiúmak a Gwynplaine , a lánynak a Dea nevet adja. Mikor a gyermekek felnőnek, egymásba szeretnek. Közben kiderül, hogy a Nevető Ember egy lord fia, s el kell foglalnia helyét a lordok házában. Heves vádbeszédet mond az elnyomottak védelmében. Ez a regény csúcspontja. Gwynplaine eleinte megbotránkozást kelt vádjaival, de örökké nevető arca és a komor mondanivaló közötti groteszkség végül is bizarr nevetést vált ki a lordokból. Gwynplaine levonja a következtetést, útálattal hagyja ott a főúri pompát és hosszú távollét után visszatér szerelméhez, Deához, aki a karjai közt hal meg. A főhős bánatában a tengerbe veti magát.

Vissza a főoldalra    * * *    Vissza a kereséshez