Ryszard KAPUSCINSKI

A CSÁSZÁR

Az apró és törékeny, alig ötvenkilós, megmerevedett ízületű, ám fenséges viselkedésű császárnak, a Királyok Királyának, Hailé Szelassziénak, a Négusnak, Etiópia urának mindennapjait, életét, bukását, trónfosztását ismerhetjük meg a palota régi cselédjeinek visszaemlékezéseiből. No, már azon kevesekéből, akik a forradalom, a polgárháború változásai során életben maradtak. Nem könnyű megközelíteni őket, hisz eleve bizalmatlanok egy európaival szemben, s a zavaros, bizonytalan Addisz Abeba sem ideális hely a császár korának megidézésére. Mégis sikerül megszólaltatni őket; a hálószobaszolgát, a tollminisztérium hivatalnokát, a harmadik ajtót nyitogató fogadótermi lakájt; a párnakezelőt, aki tiszte szerint ura alacsony termetét álcázta, a kellő időben lába alá csúsztatott, helyhez és alkalomhoz illő, megfelelő méretű párnával; a szertartásmestert, a császári bíróság ruhatárosát, a császári vadállatok etetésekor a nagyúrnak húst nyújtó névtelent és a többieket. Emlékeik nyomán képet kapunk a császár és környezete életéről, a fényűzésről és a nyomorról, a félelemről és bizonytalanságról, az államgépezet működéséről, a nagy magánvagyonok keletkezéséről. Bepillanthatunk az úri élet emlékei között fel-felbukkanó nincstelen, éhező tömegek mindennapjaiba, a forradalmi helyzet kialakulásába, s a császár népe érdekeiért forradalmat támogató, ám semmit tudomásul nem vevő életmódváltozásába. Egy felemás, érdekes fejlődésű világ elevenedik meg a lengyel szerző dokumentum jellegű regényében, mely jóval több a Négus életének bemutatásánál.

Vissza a főoldalra    * * *    Vissza a kereséshez