Sören KIERKEGAARD

VAGY-VAGY

A Vagy-vagy Kierkegaard fiatalkori főműve. Csírájában tartalmazza a nagy dán gondolkodó filozófiájának minden lényeges és jellegzetes elemét, elsősorban esztétikáját és etikáját. Ugyanakkor - ellentétben alkotójának későbbi munkáival - formája miatt is kiemelkedő jelentőségű alkotás: egyszerre ad zárt és következetes filozófiai rendszert és e rendszer szépirodalmi alkalmazását is (e mű része a híres filozófiai regény, A csábító naplója). A könyv felépítése fölötte sajátságos: álnéven jelent meg, de szerzőjének még csak nem is Viktor Eremita tekinthető, hanem két, A és B betűvel jelzett alkotó, akiknek műveit Viktor Eremita csak közreadja. További bonyolítást jelent hogy az A papírjai közt szereplő regényről A azt állítja, hogy csak találta egy titkos szekreterben. A mű értelmezői szerint ennek a többszörös bújócskának ugyancsak filozófiai értelme van.

A mű számos - látszólag - önálló részre bomlik, ezek azonban szervesen kiegészítik egymást, ugyanazon gondolatmenetek más-más aspektusát világítják meg. A papírjai tartalmazzák az ún. esztétikai stádium életfelfogásának kifejtését (ezek közt aforisztikus megfogalmazások, Mozart Don Juanjának nagyszabású elemzése, a szerelem válfajainak metafizikai bemutatásai, valamint A csábító naplója szerepelnek), B papírjai pedig az esztétikait tagadó, annál fejlettebb stádiumot képviselő etikai szférát mutatják be. A két "szerző" nyílt és heves vitában áll egymással, mondandóik együtt fejezik ki Kierkegaard filozófiai koncepcióját. Az egzisztencializmus alapítójának, a modern polgári filozófia kiemelkedő alakjának műve nehezen megközelíthető, még nehezebben értelmezhető alkotás. Jóllehet a terjedelmes utószó - Heller Ágnes munkája - beható elemzését adja a műnek, olvasása mégis filozófiai műveltséget, és elmélyülést feltételez.

Vissza a főoldalra    * * *    Vissza a kereséshez