MÓRICZ Zsigmond

ÁRVÁCSKA

A regény hatéves hősnője lelenc, akinek tisztességes neve nincs. Azonos a később Csibének becézett Móricz Erzsikével, az író örökbefogadott lányával. Móricz 1936-ban, a Ferenc József-hídon talált a 16 éves, fejletlen lányra, aki öngyilkosságra készült, hogy elviselhetetlen, megalázó életének véget vessen. Csibe éveken át mesélte az írónak gyermekkora, a nevelőszülőknél átélt évek emlékeit, a legsötétebb szadizmussal elkövetett kínzásokat. A lelencet az állam parasztszülőkhöz adja: nyolc pengőt fizet érte és ruhát, cipőt ad. Aki elvállalja, keresni akar rajta: dolgoztatják és éheztetik, ruháját a gazda gyerekei rongyolják el, iskolába nem engedik, ütik-verik, parázzsal égetik, rúgják, kéjenc férfiak játszanak vele. Rosszabb sorban él, mint az állatok, s kiszolgáltatottsága egyre súlyosabb gonoszságra ingerli a nevelőszülőket.

A hiteles történetekből született Csibe-novellák után 1941-ben jelent meg könyvalakban a megindító regény. Szerkezetileg zsoltárokra oszlik: a gyermek szenvedéseinek, szeretetre áhítozásának és ki nem mondott könyörgéseinek egy-egy fejezetére. A sok borzalom mellett sem nyomasztó olvasmány: fájdalmas, szép és meseszerű.

Vissza a főoldalra    * * *    Vissza a kereséshez