PARTI NAGY Nagy Lajos

SÁRBOGÁRDI Jolán: A TEST ANGYALA

Parti Nagy Lajos a tágan értelmezett irodalmi groteszk markáns alkotója, az eredeti nyelvi-poétikai kreativitás művelője, a hazai posztmodernizmus meghatározó egyénisége.
A test angyala a Jelenkor c. folyóirat egyik számában jelent meg először, a képzeletbeli dilettáns regényírónő, következetesen rossz helyesíró, Sárbogárdi Jolán gondolatait közvetítendő. E mostani edíció a kommersz szerelmesregényeket még küllemében is parodizálja, az élvezetesen dilettáns mestermunkát nagybetűs tipográfiával jelenítve meg.
A regény olvastán nyilvánvalóvá válik, hogy az íróra jellemző stílus- és műfaji játék nem minden előzmény nélküli. A lehangolóan elroncsolt, "lepusztult", ám sokszor mosolyogtató köznyelvi fordulatokat Parti Nagy sajátos iróniával, játékos hajlékonysággal emeli be írásaiba. Műfajteremtő ereje az Ibusár című színműben teljesedik ki, amelyben Sárbogárdi Jolán, a jobb sorsra érdemes pályaudvari jegykiadó-lány írja élete nagy művét, zenés, táncos huszerettjét. A test angyalában Jolán, az 1990-es évek Magyarországán élő naiv írónő saját - a szerelemből azonnali házassághoz vezető - életútjáról ír, olyképpen, hogy eltekint minden, a korra jellemző erkölcsi realitástól, s a címben szereplő testről egyetlen szót sem ejt, hacsak az elhallgatás révén nem teszi. Sárbogárdi Jolán stílusára a leányregények negédeskedő - jóság, szépség, kifinomultság, érzékenység - paneljeinek alkalmazása jellemző. Mindez megmaradhatna a nyelvi játék szintjén, ha nem lenne pontosan érzékelhető az, hogy Parti Nagy "szerzőnője" ha utalásokon, periférikus mozzanatokon keresztül is, de leképezi a mai valóságos szociális és társadalmi viszonyokat. Hiszen a Sárbogárdi Jolán által megrajzolt polgári miliőben ott kísért az 1990-es rendszerváltozás eljátszott nagy történelmi lehetősége, mely végül az "aerobicos-libresses" komfortban találta meg a szabadság érzetét.


IBUSÁR

Az Ibusár című "huszerettet", ezt a tragikus operettparódiát, színházak is nagy sikerrel játszották. A történet főszereplője egy kis forgalmista lány, aki titokban irodalmi karrierről ábrándozik, s az isten háta mögötti vasútállomás pálinkaszagú realizmusában, ahol dolgozik, ezek a grafomán ábrándok egyszerre életre kelnek. Az operettbe illő ötlet és az esendő, jobbra vágyó lány tragédiájának ötvözetéből, szürrealista képek megelevenedésével válik paródiából igazi dráma.
A szerző bravúrosan ötvözi az ironikus és lírai elemeket, bonyolult életérzések megfogalmazását adja megkomponált dialógusai révén.


Vissza a főoldalra    * * *    Vissza a kereséshez