II. RÁKÓCZI Ferenc

VALLOMÁSOK-EMLÉKIRATOK

Vallomásait latinul írta 1716-19 között a grosbois-i kolostorban, majd Törökországban (Jenikőben fejezte be). Részint a hivatalos egyházi felfogással, a pápaság és a francia udvar világával szembenálló jezsuita irányzat szellemében fogant alkotás: vallásos elmélkedéssel átszőtt, igen őszinte, néhol szenvedélyes, másutt fájdalmasan megnyugvó hangú önvallomás egész életéről (kivéve az Emlékiratokban megírt éveket).

Emlékiratait 1716-ban alkotta meg. Politikai irat, mely azonban tele van személyes vonatkozásokkal. A korabeli önéletíráshoz hasonlatosan megírt visszaemlékezések 1703-1711-ig, a magyar határra való megérkezésétől az ország elhagyásáig terjedő évekről adnak hű képet. Elemző, dísztelen stílusát erős érzelmi hatást keltő elemek szövik át: egy-egy részlet szinte novellaszerű alkotás (a megérkezés leírása, az első vereség hírére kétségbeesett parasztok messzehangzó jajszavának felelevenítése stb). Szépírói erényekben gazdag részletek jellemzik e kortörténeti dokumentumot.

Vissza a főoldalra    * * *    Vissza a kereséshez