Anton de SAINT ETIENNE

A KIS HERCEG VISSZATÉR

Merész elgondolás megírni Saint-Exupéry varázsos szépségű meseregényének, a Kis hercegnek a folytatását. Megeleveníteni a címszereplő törékeny alakját, megfogni a kezét és új utakra vezetni. Nehéz, de egyben hálás feladat - ha ihletett, az eredeti mű szellemétől áthatott gyermekregény születik, mint a jelen esetben -, mert a ráismerés örömével ajándékozza meg a kis olvasókat. Az író bátran gombolyítja tovább a mese fonalát, rejtett és kevésbé rejtett szálakkal kapcsolja történetét az eredeti műhöz, ismét fölbukkan a vándorlás motívuma; a történet krónikása barátja, a kis herceg keresésére indul. Ezúttal a 20. század jelképével, űrhajóval járja be a bolygókat. E planéták lakói emlékezetes mesefigurák (az emberiség könnyeit gyűjtögető asszony, a barna bolygó lakója, a jó-rossz, a fény-árnyék ellentétpár megszemélyesítői, a két lány az ikrek bolygóján stb). Vándorútján tudomására jut, hogy a kis herceg régi lakóheje füst, korom martaléka - íme a memento korunk embere számára - ,de mégis megtörténik a várva várt találkozás. A bolygókon tett látogatás után a mesélő és a kis herceg "belső utazásokat" tesz. A szép kis Laula társaságában megtapasztalják, miként változtatja meg az egyik ember a másikat, hogyan formálódhat jó irányban a szellem, miként fokozódhat az életkedv embertársainknak már csupán segítőkész jelenlététől is. A történetbe finom szálakkal beleszövődnek az eredeti műből kiemelt szentenciák, bölcs mondások gyermekhangra írt "dallammal". - Különösen az "előzményt" ismerő gyermek- és felnőttolvasóknak ígér érdekes szellemi kalandot.

Vissza a főoldalra    * * *    Vissza a kereséshez