SOMLYÓ György

TÖRÉSVONALAK

Somlyó György legújabb verseskötetében annyiféle költemény, oly sok versalakzat, verstípus, téma és témavariáció található, hogy - ismerve a költő hatalmas életművét, annak megannyi szólamát - az olvasó valamiféle összegzésre is gondolhat. Arra, hogy ezúttal végtelen versválfajainak mindegyikét fel kívánta vonultatni a költő, újra bemutatva, mi mindent tud, hányféle idiómában képes megszólalni. Ám korántsem erről van csupán szó. Somlyó szinte minden e kötetbeli verse egy új, eddig még ki nem próbált alakzatot teremt vagy prezentál. Posztmodern módon nem restell bátran kölcsönözni is, népdalszöveg és angol matrózdal, Arany János és Browning, Weöres és Rilke (és még sokan mások, köztük nem utolsósorban Hölderlin) mind-mind módot adnak neki arra, hogy soraikat átvegye, megforgassa, cifrázza vagy épp lecsupaszítsa, átértelmezze vagy újraírja, belőlük kiinduljon, hogy azután egészen másfelé hajlítsa őket, vagy beléjük futtassa ki a verset; de telik arra is, hogy Derridát vagy Roubaud-ot emelje versbe (Egy magyar szólás meg egy Browning- sor; "If" várában; Metaforatorlódás; Hármas; Duális parafrázis; Két szöveg - egy kottára; A sintrai úton stb.). A rendkívül változatos kötet egy pillanatra sem áll meg a variációk felvonultatásánál: végtelen egyszerűségű, "egysejtű" kis dal áll a beláthatatlanul bonyolult és áttételes nagy vers mellett, archaikus remeklés az absztrakt kompozíció oldalán; vallomásos- önéletrajzi darab szuperobjektív szövegvers szomszédságában stb. Nem összegzés, a régi hangok újrajátszása a kötet, hanem szinte program egy újabb fél évszázadra: legalább annyira telik az itteni kezdeményekből. - Kiemelkedően jelentős kötet, minden verskedvelőnek, - a hozzáértők számára egyenesen "csemegének" ígérkezik.

Vissza a főoldalra    * * *    Vissza a kereséshez