A JÁSZOL SZAMARA MEG AZ ÖKRE

A karácsony, Jézus születésének napja ma már szinte vallási hovatartozástól függetlenül, a béke, a szeretet és az igaz, mély emberi érzések megbocsájtást nyújtó ünnepe.
A kötet a világ- és magyar irodalom gyöngyszemeiből válogatva olyan ajándékot nyújt át az olvasónak, mely tartalmi és érzelmi gazdagságával túlmutat az ünnep múló fényességén és egy teljesebb világ létezését hírdeti. Az elbeszélések részint a biblikus betlehemi kép ihletésében születtek, mint a címadó Superville történet vagy Déry lírai szépségű "akvarellje" a szent családról (Betlehemi állatok). Ezekben a történetekben az állatok; az ökör, a szamár és a bárány naivan tiszta beszélgetése a jászol körül elmondja mindazt, amit az ember érezhet a karácsonyi csend békéjében. Hisz mindenkiben ott lapul a lélek legmélyén az a fajta áhítat, mely képes talán egyetlen éjszaka alatt is megváltoztatni a benne rejlő gonoszt, mint Dickens Karácsonyi énekének Scrooge-jának természetét. A történetben a múlt, jelen és a jövő jelenéseitől hajszolt elme, az ünnep első napján megtisztulva lép a világ elé. Truman Capote karácsonyi emléke az író egyik kedves témáját, a nosztalgikusan visszaálmodott gyermekkort idézi, ahol az elsőrendű stílusművész egyéni és kivételes módon vegyíti az őszinte érzelmességet és nosztalgiát a gyökereiben Dickensére eredeztethető humorral. A magyar elbeszéléseket olyan nevek fémjelzik, mint Móricz, Kosztolányi, Tamási, Nyirő, Illés Endre. Nyirő néma, hófödte erdélyi tájain a feleséggyilkos kétségbeesett karácsonyéji látomása, a halálában őt ölelő, szerető kisfia képében nyer megváltást. Most már jöhetsz, Jézuska). Kosztolányi történetében a szegény vidéki tanító a betlehemi csillagok iránymutató fénye alatt - végül megfagyva - siratja a Gipszangyalt, mely oly szomorú és igénytelen volt mint ő maga.

Vissza a főoldalra    * * *    Vissza a kereséshez