TERSÁNSZKY Józsi Jenő

KAKUK MARCI

Tersánszkynál a bűnözők, vagányok, prostituáltak világa nem csupán a társadalom perifériájára szorultak bizarr gyűjteménye, nem is szánakozást kiváltó szociológiai dokumentum. Az író következetesen végiggondolt erkölcsi rendbe fogja valamennyi teremtményét, hogy egy fordított világ értékrendszerében jelenítse meg a valóságos világ elfogadhatatlan erkölcseit, így a társadalmon kívül rekedtek világa műveiben sokkal emberségesebb, mint a társadalomból kitaszítóké.

Kakuk Marci (Tyl Eulenspiegel és Ábel irodalmi rokona) Tersánszky ágas-bogasan indázó regényfolyondárjának ilyen értelemben moralista figurája. Nincs foglalkozása, amely társadalmi kaszthoz fűzné; cigánybanda bőgőjét cipelő "piaci polgár", aki a pikareszk regények útjait járva pánsípjával csalogatja magával az olvasót. Személyisége "kész tiltakozás az ellen a világ ellen, amely olyanná formálta nyomorával, amilyen" - írta róla Schöpflin.

Tersánszky stílusában sem vállalta a "mindennap rendesen tisztálkodók" világának emelkedett ízlésnormáját. Semmiben sem alkalmazkodik a modern regény technikájához, a fabula esetlegességére bízza hősét, anélkül, hogy jellemző társadalmi tablót festene mögé, finom, érzékeny lélektani jellemzőket aggatna rá, vagy drámai szituációkba hajszolná. Félreérthetetlen nyíltsággal fogalmazta meg Kakuk Marci erkölcsi misszióját: "... milyennek kellene kinevelni a reális világban jól mozgó emberi ideált... hát arra a megdöbbentő tényre jöttem rá, hogy a legalkalmasabb alany erre a célra körülbelül az az emberfajta volna, amit magyarul csirkefogónak nevezünk". A regényciklus - melynek első darabja a húszas évek elején, az utolsó 1942-ben született - a szerzőnek mindmáig a legnépszerűbb műve.

Vissza a főoldalra    * * *    Vissza a kereséshez