TÖRÖK Sophie
BABITS MIHÁNYRÓL
Babits Mihály és Tanner Ilona - később fölvett írói nevén Török Sophie
- alig néhány hetes ismeretség után, 1921 januárjában házasodtak
össze. A két ember életük megoldatlan gondjai, bajai elől valósággal
egymás karjába menekült, és ez az egymásra találás a költő haláláig,
1941-ig tartott. A fiatalasszony figyelmes feleség, támasz, múzsa és
hódoló lett férje számára. Hódolata abban is megnyilvánult, hogy
kapcsolatuk kezdetétől fogva nagyon tudatosan és alázatosan gyűjtötte
a Babits személyére és munkásságára vonatkozó dokumentumokat, nemcsak
a kéziratokat, töredékeket, leveleket, újságkivágásokat, de a
jelentéktelen apróságokat is (színházjegy, számla stb.), továbbá
följegyezte közös életük minden mozzanatát, napi programjukat, a
látogatók nevét, a beszélgetések témáit, utazásaikat, betegségeiket,
elannyira, hogy még fényképezni is megtanult, hogy minél hitelesebb
dokumentációt készíthessen férjéről az utókor számára. E hatalmas, az
Országos Széchényi Könyvtárban őrzött anyagból állította össze a
dokumentumkötetet Téglás János. Az összeállítás első blokkja ("Azelőtt
mindent szerettem, amit te") közös életük írott és fotografált
dokumentációja; a 13 írás mindegyike Török Sophie műve, van köztük
naplóföljegyzés, melyben - meglehetősen prózai körülmények közötti -
megismerkedésükről számol be; van köztük levél, följegyzés Babits
álmairól, itáliai utazásukról stb. A második ciklus (Halálfiai) a
babitsi életmű hitvesi méltatása, kommentálása, filológiai igényességű
és főképp szeretetteli nyomon követése. E rövidebb-hosszabb írások,
esszék, irodalmi eseményeket megörökítő beszámolók, literátus
jegyzetek, előszók és utószók, Babits-művek kommentárjai. Az utolsó
rész ("Tévedsz, tolvaj sötétség, én nem alszom!") a férjére emlékező
feleség cikkeit, interjúit, illetve a Török Sophie- ról szóló írott és
a rádióban elhangzott anyagot vonultatja föl.
Vissza a
főoldalra * * * Vissza a
kereséshez
|