BERKESI András

MAGÁNY

A könyv egy halálosan beteg asszony vallomásszerű emlékezései. A fasiszta diktatúra napjaiban szerelmének, a kommunista összekötőnek árulása menti meg a kínzás megaláztatásaitól. Ez azonban emberéletekbe kerül és a mozgalom egyik kudarcát okozza. A felszabadulás után a férje, aki az illegalitásban harcolt, az újjáépítésben mint vezető vett részt, az életét is feláldozta volna a pártért, a rendszer torzulásának az áldozata lesz, börtönbe kerül. Az asszonyt a régi bűn, saját gyengeségei, mások aljas viselkedése, s az eszmébe vetett hit megrendülése a kétségbeesésbe kergeti. Menedéket a volt árulónál talál. A csalás okozta lelkiismeret-furdalás még jobban meggyötri. Kiszabaduló férjével nem sikerül megtalálni az összhangot, s a hazugságok láncolata fojtogatja. Hogy felszabadítsa lelkiismeretét, vállalja a gyermekszülést, amely a biztos halálát jelenti.
Az író úgy formálja a szereplők jellemét, hogy az ellentétek kiéleződése ne okozhasson tragédiát, s emiatt a figurák nagy része sematikussá szürkül. A cselekmény érdekessége mindamellett olvasmányossá teszi a regényt.

Vissza a főoldalra    * * *    Vissza a kereséshez