MÓRICZ Zsigmond
SÁRARANY
A regény Móricz pályájának korai szakaszában - 1911-ben született. A
Sárarany főhőse, Turi Dani a szép és nagy tehetségű, fiatal zsellér
számára kicsi a világ, kicsi a határ: nem bírja a nagybirtok mezsgyéi
közé szorított volt jobbágyfalu szűkös és soha feljebb nem néző
életét. Magába szeretteti a falu egyik legmódosabb gazdájának lányát,
s minden akadályt leküzdve előbb feleségül veszi, majd a hozományba
kapott föld hátán - felrúgva a falu évszázados hagyományait és magára
vonva a gazdák botránkozását - intenzív belterjes gazdálkodásba fog. A
föld hozamát a faluban ismertnek sokszorosára emeli. Csak ezen az úton
tudja kikezdeni a fojtogató nagybirtokot. A grófnéra gyakorolt hatásán
keresztül próbál nagybérlethez jutni. De amikor szembekerül a
grófokkal, már a földet művelők jogán, a falu parasztságának
képviselőjeként nem könyörgi, egyenesen követeli a földbérletet.
Később pedig már a grófi birtokra veti a szemét. Turi Dani azonban
egyedül van: nem a közösségből nőnek ki vágyai, nem a közösségre
támaszkodik ereje. Pusztulása nem jelentőség nélküli: alakja a
századforduló egész magyar parasztságában feszülő erők kifejezése,
amelyek támogatás híján pazarlódtak el. Ez Turi Dani alakjának kulcsa,
ezért hamis a vád, hogy Móricz nem ismerte és megrágalmazta a magyar
parasztot, amikor ilyen vágyakat és indulatokat tulajdonított neki. Ez
a regény is a huszadik századi magyar széppróza aranyalapjába
tartozik.
Vissza a
főoldalra * * * Vissza a
kereséshez
|