ANDRÁS Sándor

JÁTÉK VAGY KALAND

Nyolc filozófiai és esztétikai-irodalomtörténeti tárgyú tanulmányt tartalmaz a washingtoni Howard Universityn tanító, magyar származású András Sándor újabb kötete, amely játékos kalandra invitálja olvasóit szó és képzelet, nyelv és irodalom világában.
A címadó tanulmány a mitologikus művek világát járja körül, elsősorban Derrida mítoszelméletét értelmezve, a valós és valótlan jelenségek elválaszthatatlanságáról beszél, amelyek együttesen csak az emberben - az ember mítoszteremtő képzeletében - hatnak, a jelenlét (présence) közvetítésével. Derrida fogalomrendszerében ez a jelenlét maga a mítosz, a mítosz pedig a jelenlét illúziója. Jelenlét és cselekvés viszonya határozza meg életünket, amely - pl. Wittgenstein filozófiájában - pragmatikus rendező struktúrájú nyelvi játékká lényegül át. Derrida ezzel szemben a nyelv "abszolút játékká szabadítására" törekszik egy különösen felfogott "kalandon" keresztül, amely a szemiotika szintjére redukálja a beszédet, vagyis a mítoszt valóra váltó cselekvést. A cselekvés-kalandok pedig a szöveg szintjén irodalmat teremtenek - Shakespeare-től napjainkig. Ugyanez a filozofikus hangvétel jellemzi a többi írást is: a szerző a gondolkodás-elmélkedés síkján von párhuzamot az avantgárd mint jelenség és a művészet között, értelmezi a különböző irodalmi szövegek torc-technikáját (magyarul: szójátékokat), vagyis a szavak hangzása és jelentése közti különbség kihasználását, kalandozik a magyar "képes" szó zavaró homonímiájában, amely egyszerre fejezhet ki jelzőt vagy képességet, összehasonlítja Petőfi megmagyarázhatatlan tehetségében kettős ars poeticáját (az elkötelezettet és az öncélút), értelmezi Az ember tragédiája formájának szimbolizmusát vagy Kosztolányi Dezső művészetét, az "öncélúság" legismertebb és legszókimondóbb képviselőjeként.
András Sándor számára a szövegek "nyelvi létformája" a dolgok újragondolását jelenti; azt a kalandot, amelynek során gondolkodásunk évszázados beidegződései átalakulnak, átértelmezve világunkat, hogy egyre távolabb a szótól egyre közelebb kerüljünk önmagunk megértéséhez.

Vissza a főoldalra    * * *    Vissza a kereséshez