R. VÁRKONYI Ágnes

A TŰZVÉSZ TANÚI

A történelem fogalmát sokféle minősítés kísérte: tekintették minden tudomány összefoglalójának, hősök pantheonjának vagy éppen a tömegek osztályharca által alakított folyamatnak; filozófiai rendszerekbe építették vagy független igazságosztóként tételezték, amely összeolvaszt múltat és jelent, tényeket és a róluk való gondolkodást egyaránt. A történelem, nevezetesen az európai és benne kivált a magyar történelem a központi kérdése a neves történész legújabb (1995) kötetének is, amely esszé formában járja körül a mai létünket formáló egykori eseményeket az árnyaltabb megértés-megértetés szándékával és reményében.
Az írások keretét egy áttekintő elemzés adja meg, amely a történelem mibenlétét vizsgálja, a 19. századtól napjainkig ívelő tudománytörténeti megközelítés formájában. A tudomány kisajátításának súlyos veszélyeit és következményeit, az autonómia összefüggéseit a polgárosodás történelmi kihívásával, illetve mindezek alakulását a hazai törekvésekben járja körül a következő írás (Tudomány és polgárosodás). Hit és tudomány, haladás és megtorpanás kölcsönhatásából bontakozik ki Fraknói Vilmos történettudósi tevékenysége, amelynek kapcsán a szerző a liberális magyar történetírás és gondolkodás tragikumára emlékeztet (Változatok a liberalizmusra). A történész fölidéz, összehasonlít és hangosan gondolkodik, így sorakoznak rendre az esszék a korszerű szegénygondozás úttörőjét, Dobó Ferenc alakját idézve: kutatva, hogy miért esett ki a hazai és a nemzetközi emlékezetből a tordai országgyűlés vallásszabadságot elrendelő törvénye; hogy miért csak kevesek szívügye a Duna ökológiája és miért érthetetlenek ma Comenius békét alapozó üzenetei. A címadó esszé a 17. században, a Wesselényi Ferenc-féle összeesküvés idején keletkezett, Elmélkedés néven ismert írás haladó politikai gondolatait elemzi, kutatja, hogy az ott kifejezésre jutó magyar politikai kultúrának volt-e, lehetett-e realitása ezen a tájon. Európa és a magyarság közös múltját és az erre építhető közös jövő körvonalait vizsgálja a többi írás is, felidézve olyan nemzeti nagyságok eddig kevéssé méltatott gondolatait, mint például II. Rákóczi Ferenc, Zrínyi Miklós vagy báró Eötvös József.
A részletek alaposabb megfigyelésére, a folyamatok mélyebb megértésére és a felismerések árnyaltabb megfogalmazására ösztönöznek ezek az írások; ugyanakkor a szabad gondolkodás örömét is nyújtják - minden történelemkedvelő olvasónak.

Vissza a főoldalra    * * *    Vissza a kereséshez