KOVÁTS Albert

A TÁRLAT METAFIZIKÁJA

A kilencvenes évek folyamán különböző folyóiratokban (Kritika, Élet és Irodalom, Beszélő, Új Művészet stb.) megjelentetett művészeti kritikáit, esszéit gyűjtötte kötetbe a neves kritikus, a rövid, egyoldalas írásoktól az életművet áttekintő nagyobb lélegzetű tanulmányokig. Nem csak műkritikát olvashatunk azonban a kötetben, megszólal - egy amatőr fotós képein elmerengve - a Tabánt elsirató polgár (Tabán), a "Szabadság-szobor" 1992. évi ideiglenes letakarása körüli vitákba bekapcsolódóan a rendszerváltozás örömét megélő szabadságszerető ember is a kötet lapjain (Felszabadulási emlékmű - Szabadság-szobor).
Az írások zömét azonban természetesen művészeti kritikák adják, méghozzá elsősorban kortárs művészekről, kiállításaikról, esetenként életművükről mondja el értő véleményét a szerző, nem kizárólag a vájt fülű szakmabeliek, de minden művelt olvasó számára érthető, követhető stílusban. Mindezt az alkotásokhoz, szerzőik mondanivalójához, világlátásához illesztve, hol társadalmi, hol művészeti miliőbe ágyazottan, azaz megfelelő keretbe helyezve és értékelve. A rendszerváltozás "felszínre hozott" sok olyan alkotót, akik az elmúlt ötven év kárvallottjai voltak, de még a korszak "elismert alkotói" is meglepetéseket tartogatnak. Példa erre Gyarmathy Tihamér 1995. évi életmű-kiállítása, aminek kapcsán mondja a szerző, hogy "munkáságából eddigelé csak fragmentumokat láthattunk" (Gyarmathy Tihamér 80 éves). Zömmel azonban még fragmentumok sem voltak ismertek például Vajda Júlia, Veszelszky Béla, Magyarász Imre és mások alkotásaiból, akiknek művei vagy éppen életművük kel most életre a könyv lapjain.
Tanulságos és hasznos válogatás ez a gyűjtemény; kedvcsináló, amely bepillantást enged a huszadik századi magyar festők műveibe, és közel hozza a nagyközönség számára sokszor érthetetlennek tűnő avantgárd és neoavantgárd, modern és posztmodern művészet értékeit.

Vissza a főoldalra    * * *    Vissza a kereséshez