BÍRÓ Béla

LEGENDA A KERERK EGÉSZRŐL

"Egy mai tudós azonban nem lehet meg előítéletei nélkül, hiszen tudóssá válásának egész folyamata abból áll, hogy megtanítják rá, melyek azok a kérdések, melyeket föl szabad tennie, és melyek azok, amelyeket nem" - írja kötetvégi öninterjújában a szerző, és egész kötete példa rá, hogy ő éppen az ellenkező utat járja. Nem lévén "hivatásos" tudós, szabadon teheti fel kérdéseit és kísérelheti meg saját, egyéni választ adni rájuk. A kötet tartalma így átfog eget és földet, szó esik benne az árnyék metafizikájáról (utoljára Fechner foglalkozott ilyesmivel a múlt században), a filozófiai időfogalmak sajátosságairól, ciklikusság és linearitás ellentmondásáról és egységéről, az univerzum szerkezetéről, arról, hogy a lineáris mozgás tulajdonképpen fikció, a halál és a halhatatlanság kérdésköréről, a költemények filozófiai implikációiról, arról, hogy mi a "helyzet", hogy mi értendő azon, hogy "állapot", de arról is, hogy miért "antiős" Mátyás király. Bíró Béla művelt és olvasott filozófus-esszéista, téziseihez, kérdéseihez, sokszor különcnek látszó ötleteihez felvonultatja két évezred filozófiatörténeti klasszikusait, de utal fizikusok, természettudósok, történészek, irodalmárok, teológusok és mások munkáira, koncepcióira is. Írásainak legfőbb vonzereje az, hogy a szerző nem igyekszik híveket toborozni, ötleteit, teorémáit nem kísérli meg végső igazságokként eladni és előadni. Az ősi filozófiai csodálkozást igyekszik felkelteni olvasóiban, a kételyt és a kérdezés szenvedélyét. A sok-sok viszonylag rövid írás némelyike nemigen érthető alaposabb filozófiai műveltség nélkül, de szép számmal találhatók a kötetben mindenkihez szóló írások is. A legjobbak azok a tanulmányok, amelyek Bíró Béla sokféle témáját mintegy egybefogják, és kapcsolatokat keresnek egymástól látszólag igen távoli tények és jelenségek között (az univerzum és a keresztáldozat, kisebbségi lét és irodalmi műfajelmélet, az aranymetszés és a nagy világmodellek stb.).

Vissza a főoldalra    * * *    Vissza a kereséshez