BODOR Ádám

SINISTRA KÖRZET

A Sinistra körzetben, ezen a szögesdrót-akadályokkal szabdalt, hegyes, erdős, kelet-európai végvidéken látszólag szabadon, valójában teljesen ellenőrizve, a rabság irracionális, de nagyon is létező szabályai szerint élnek az emberek. Bodor Ádám "egy regény fejezetei"-ként megnevezett műve, melyben az önálló novellák mintegy lemezesen fedik egymást, e groteszk, nyers abszurditású diktatorikus világról nyújt páratlan eredetiségű epikai látomást. A színezet, a topográfiai utalások szerint a Kárpátok Észak-Keleti karéjának felső peremén lokalizálható ez a körzet, központjában Dobrinnal, ahol a hegyi vadászok parancsnoksága székel, laktanyával, börtönnel felszerelve, s ahol a teljhatalmú ezredes-parancsnok munkáját egy csapatnyi "alig-titkos" nyomozó szolgálja. Ez a kafkai, faulkneri írói világokra emlékeztető ábrázolásban megjelenő, élesen pontos és mégis képtelen határ-lágerkörzet Bodor megformálásában valami nagy, hatalmas és uralhatatlan természet érzéki öblében nyugszik: a gyönyörű hegycsúcsok, felhők, jeges-fagyos jelenések, a monumentális táj vehemenciája, az emberi kapcsolatok érzéki világa túlnyúlik a hatalom által ellenőrizhető övezeteken. Az elbeszélésnyi fejezeteket az alakok ismétlődése, a motívumok egymásrautalása és az elbeszélő főhős azonossága köti össze - a regény kitöltetlen részeit az olvasó szabad mozaikjátékkal konstruálhatja meg.
Andrej Bodor - a főszereplő - egy sajátos nyomozás eredményeként vetődik Dobrinba: Béla Bundasian, a fogadott fia él Sinistra körzetében. Lenyomozzák, ellenőrzik, adatait tartalmazó fémlapocskával látják el és egy elhagyott malomban gyümölcsbegyűjtőként alkalmazzák - a körzetben holmi kormányzati célokkal nevelt medvék számára gyűjtik így be az eleséget. Gyanús ugyan, de bizalmat is kelt, hogy Puiu Brucan ezredes, majd Coca Mavrodin, az utódja fogadja szolgálatába. Brucant a környéket a hideg időben meg-meglátogató járvány, a csonttollúak terjesztette ún. tunguz nátha viszi el, s az új főnöknő-ezredes szigorító rendszabályokat vezet be. Homályos csempész-históriák után nyomoznak, gyanús jelek nyomába erednek. Andrej Bodor éveket tölt a malomban, majd egy hegyi házban, magányában szépasszony szeretőivel - Aranka Wesztinnel, Elvira Szpirodonnal - vigasztalódik, no meg durva szeszekkel múlatja az időt és a sötétséget. furcsa és gyönyörű közegben, a szabadonlét-rabságban szinte minden megtörténik: ezt a létformát az időtlenség és az életfelfogás sztoikus lírája határozza meg. Az ezredesek, a "szürke gúnárok" váz-világa előbb-utóbb össze fog omlani - sugallja minden motívum és figura. Andrej Bodor is idővel elszelel innen: Musztafa Mukkermann, a török kamionos mélyhűtött hússzállítmányai közé rejtezve hagyja el Sinistra körzetet, hogy azután - egy-két epizód utalása szerint - évek múltával egy "emlékidéző" látogatásra felbukkanjon még a sejtelmes, fagyos dobrini világban.
Bodor Ádám könyve a mai magyar próza kiemelkedő teljesítménye. Az erdélyi származású írónak a romániai diktatúravilág élményeiből fogant, de egyetemes jelentésűvé, érzékletes, tiszta rajzolatú látomássá formált epikuma joggal érdemli meg az átlagosnál nagyobb figyelmet.

Vissza a főoldalra    * * *    Vissza a kereséshez