Csingiz AJTMATOV

AZ ÉVSZÁZADNÁL HOSSZABB EZ A NAP

Csingiz Ajtmatov ebben a regényében voltaképpen két (külön- külön műfajhoz is sorolható) történetet épít és fűz egybe. A szári-Özeket kettészelő vasútvonal egyik isten háta mögötti kitérőállomásán élő és dolgozó főhőse, az öregedő Förgeteges Edigej váratlanul arról értesül, hogy idős barátja, Kazangap, aznap meghal. Úgy érzi, az ő feladata, hogy megfelelően temessék el, ezért lelkiismeretesen nekilát az előkészületeknek, majd egy kis csapat élén elindul Ana-Bejit, az ősi temető felé, hogy ott hantolják el Kazangap földi maradványait. Ez az út azonban elég hosszúnak bizonyul, s míg híres tevéje, Förgeteges Karanar hátán a cél felé tart, jócskán van ideje arra, hogy felidézze és elrendezze emlékeit, az elhunyttal kapcsolatosakat éppúgy, mint a magáéit.

Már-már elérik Ana-Bejitet, amikor útjukat drótkerítés keresztezi (a területet a rakétakilövőállomások védelmében zárták le), s hiába a kérő szó, Edigej az ősi temető helyett a kerítés tövében kénytelen eltemetni kedves halottját. Mindenesetre ezen a ponton érintkezik közvetlenül is egymással a szinkron idejű, párhuzamosan futtatott két történet. A kérés megtagadásának oka ugyanis az, hogy éppen akkor hajtják végre a regénybeli "Abroncs"-műveletet, melynek során néhány, támadó fegyverekkel felszerelt objektumot lőnek fel a világűrbe, mintegy elszigetelendő a Földet az idegen naprendszerek civilizációitól.

A regény sci-fi szálán egy közös szovjet-amerikai űrállomás legénysége ugyanis nemcsak felvette a kapcsolatot egy, a földinél lényegesen fejlettebb kultúrával, de oda is utaztak, s most a nagyhatalmak úgy döntöttek: mindenképpen megakadályozandó visszatérésük ugyanúgy, ahogy elutasítandó az ismeretlen bolygó lakóinak közeledése is.

Vissza a főoldalra    * * *    Vissza a kereséshez