|
Daniel DENNETT
DARWIN VESZÉLYES IDEÁJA
Daniel C. Dennett számos könyvében igyekezett szélesebb nagyközönség
számára is világossá tenni, hogy a darwini evolúciós elméletnek éppenséggel
nem jelentette halálát az átöröklés modern génelméletének felfedezése
(lásd: Micsoda elmék).
Érvei elsősorban azok ellen irányulnak, akik
szerint az abszolút determinált örökségi láncolatban nincs helye a
természetes kiválasztódásnak. Most megjelent, ugyancsak a művelt
nagyközönség számára írott művében azonban túllép a szakbiológiai
megfontolásokon és vitákon, egyetemesíti a
darwini elméletet,
és azt szinte
átfogó világnézetté, afféle természettudományos világképpé öblösíti,
gyakorta beleszólva - méghozzá legtöbbször a járatlanokat, tudatlanokat
illeti kicsinyléssel - "a filozófusok" dolgaiba. A kötet azonban ennek
ellenére remek ismeretterjesztő munka, amely immanens okokból vezeti le az
élet keletkezését a Földön, a génláncok és génláncfolyamok útjait,
elágazásait és produktumait. Részletesen szól arrót, hogy a genetikailag
adott utódok és utódláncok egy szelekciós szűrőn mennek keresztül, és
lényegében ez a szűrő dönti el egy-egy génlánc továbbélését vagy
kipusztulását. E nagy ívű folyamatábrázolás során azonban a szerző módot
talál számos alárendelt jelenség megvilágítására, így különösen
szemléletesek a fajokról mint olyanokról, az "egyetemes savról", az
életfákról, a molekuláris evolúcióról, a mikrobiológiai csapdákról stb.
szóló fejtegetései. A szerző a kötet vége felé még a nyelvtudomány felé is
elkalandozik, biológiai koncepciójához híven, ám szakmailag valószínűleg
kevéssé egzaktan támadja pl. Chomsky generatív grammatikáját is. - Számos
pontján vitatható, biológiai szempontból azonban igen korszerű, briliánsan
megírt, szellemes, széles körben ajánlható, magas szintű ismeretterjesztő
munka.
|
