EÖRSI István
A SZABADSÁG TITOKZATOS BÁJA
A szerző esszéit, kritikáit, irodalmi és politikai portréit
gyűjti egybe. Így szorosan kapcsolódik a mű a publicisztikákat
összegyűjtő kötethez, Az Ötlábú bárányhoz, ám ezúttal
elsősorban az irodalomé, irodalmi életé, illetve a hosszabb,
elmélyültebb írásoké a főszerep.
Eörsi korántsem csupán szellemes, sokszor vitriolos
irodalomkritikus vagy műértelmező. Mert igaz ugyan, hogy a
műélmény, az esztétikai érték - vagy amit ő annak tart - igen
fontos a számára és sokszor képes is, hogy csak arra
koncentráljon
(Ginsberg,
Thomas Mann,
Weöres Sándor,
Kosztolányi
művei esetében), ám a legtöbbször az
esztétikai alakzatokban is fellelhető, azok minéműségétől
gondosan megkülönböztetett erkölcsi, politikai,
történelemfilozófiai kérdésekre helyezi a hangsúlyt (főleg
József Attila,
Ady Endre,
Babits,
Illyés
stb. esetében). Ezek az írásai szinte kivétel nélkül
vitairatok, méghozzá igen kemény, éles hangú, szellemes
pengeváltások a legkülönbözőbb közvélekedésekkel, közhelyekkel,
akár tekintélyes szakemberekkel, illetve politikai
álláspontokkal. Eörsi nem megy a szomszédba gúnyért, iróniáért.
Juhász Ferenc
"olvashatatlan költészetéről" írott tézisei vagy Tamás Gáspár
Miklósnak a baloldaltól való híres-hírhedt "búcsújára" írott
reflexiói a mindenkori magyar szatirikus irodalom gyöngyszemei.
Elfogultság (művekkel, politikai, erkölcsi álláspontokkal
szemben), valamint elfogulatlanság (párthíveivel, a neki
legfontosabb írókkal, gondolkodókkal, pl.
Lukács Györggyel
szemben) egyaránt és egyszerre jellemzi írásait, egészen
sajátos veretet adva esszéinek. Írásai nem időrendben
sorakoznak egymás után, ám Eörsinél nagyon nehéz, sokszor
lehetetlen megállapítani, vajon a hetvenes, a nyolcvanas vagy a
kilencvenes években vetett valamit papírra. A pártállam idején
csakolyan szabadszájúan csúfolta a rendszer visszásságait vagy
szent teheneit (pl. Garai Gábort), mint amiként kiáll
neoliberális elvbarátaival szemben a baloldali-szocialista
értékek és értékelések mellett. - Izgalmas, egyetértésre és
heves ellentmondásra egyaránt hívó kötet, minden művelt, önálló
felfogású irodalmi-politikai érdeklődésű olvasónak.
|