ESTERHÁZY Péter

KIS MAGYAR PORNOGRÁFIA

A könyvnek frappáns, provokatív címe van. A négyrészes mű azonban aligha támaszt az olvasó arcán pírt, a mai és a közelmúlt magyar történelméből merített, valósághű epizódjait - melyeken ocsmány frivolitás, a politikai élet véres nyersanyaga keveredik az irónia, a derű tündéri bájával -, a "valóságfelfedezés" nyugodt örömével követheti e próza kifejlésének sajátos útján. Az (Egy Pobjeda hátsó ülésén) nyitófejezetben sorakozó epizódok a cím keltette asszociációt látszanak követni: a hivatalos élet kötelmei között is elementáris szabadság és szabadosság lehetőségeit próbáló nőstények bizarr kavalkádja ez. Ám a szó ismert értelmében "pornográfiáról" itt sem lehet szó; örökkévaló dolgok témáit az író igen nagy távlatú reflexiók "árnyékába" vonja. Az (Anekdót) - tovább folytatva a magyar kisprózai alapformák parafrázisainak vonulatát - az ötvenes évek, a Rákosi-korszak szájhagyományon csiszolódott elbeszéléstöredékeit vonultatja fel. A harmadik rész merő stilisztikai játéknak tűnik talán első pillanatra, itt ugyanis minden mondat végén kérdőjel szerepel; az egész anyagot egyetlen, egyszavas kijelentő tőmondat rendezi maga köré: "Fáj". Az utolsó futamot (A lélek mérnöke) Örkény egyperceseit, Mészöly naplójegyzeteit egyaránt felidéző formában filozófiai miniatűrök sorozatából komponálta az író. A "megfigyelések" - az író nyíltan személyes reflexiói - mértékükre veszik a "kis" , "magyar", igencsak "pornográf" magyar valóságot, esendő arcát mutatják, s nyíltan tárják fel az író lírai intencióit is. Anekdota, melynek végéről hiányzik a csattanó, melyben a poén csikorgó kínosságra fordul, szentenciózusság, melynek frappáns szellemességét okos szellem töri meg.

Vissza a főoldalra    * * *    Vissza a kereséshez