Günter GRASS

A PATKÁNYNŐ

A bádogdob törpéje, Oskar Matzerath ismét színre lép, hogy számot vessen - ezúttal - a nyolcvanas évek világával, szembesüljön a génmanipulációval, a kettészakított Németországgal, a céltalan punkok hadával, a környezet pusztulásával, az atomháborúval, s kivegye a részét a mindent elöntő videóáradatból. A regény valóságos csemege az irodalmárok számára is; fel lehet térképezni önéletrajzi vonásait, meg lehet keresni az életmű más darabjaihoz vezető szálait, érdemes lesz azon elmélkedni, mennyiben kötődik szimbolikus motívumokra épülő szerkezete a Thomas Mann-i hagyományokhoz, és azon, hogy a sodró lendületű csupa cselekmény mű (melynek egyik főszereplője egy 107 éves asszony, amolyan ősanya-féle), tart-e valamilyen rokonságot a dél-amerikai prózával, közelebbről García Márquez Száz év magányával.

Nyomasztó, mégis lenyűgöző az irrealitás-áradat, öt különböző eseményszál, melyek összefonódnak-szétválnak, nem sok közük van egymáshoz, mégis szorosan összetartoznak. Kihámozható egy teljesen reális háttércselekmény is, de ez olyan kevés, hogy még egy kisebbfajta novella sem telne ki belőle, s nem is túl fontos. (Az író filmforgatókönyvet ír az erdők pusztulásáról, a filmgyáros-producer elutazik nagyanyja 107. születésnapjára egy Gdansk melletti faluba, s az író szerelme a Balti-tenger német partjai mentén egy rozzant hajón utazva a medúzák előfordulási sűrűségét méri.)

Ami a realitáson túl van: lüktető, áradó, sodró lendületű próza, melyet időnként filozófikus szabadversek tarkítanak. A szereplők szüntelenül tevékenykednek, a regény minden sora kommentár nélküli cselekmény, melyet azonban nem lehet röviden összefoglalni. Elégedjünk meg az öt cselekményszál jelzésszerű említésével: az első a Patkánynő-vízió, grandiózus álom az atomháború utáni világról, melyben csak patkányok élnek vallási és nemzetiségi meghasonlások közepette, míg meg nem jelennek a génmanipulált patkányemberek Gdansk utcáin, hogy jól szervezett beszolgáltatási rendszert és diktatúrát építve átvegyék a hatalmat. A második szál a megelevenedő Grimm-mesevilág: a jól ismert figurák összefognak a környezetszennyezés és az erdők pusztulása ellen. A Csipkerózsika-akcióval elfogják és elaltatják az egész kormányt, de a katonák gyorsan intézkednek, s Jancsi és Juliska kivételével mindent elpusztítanak. Az író ezt akarja némafilmre venni, s ennek a munkának segítője, producere Oskar Matzerath, a műsoros videókazetta-gyáros. Ő a harmadik szál főszereplője, nyomon követhetjük utazását nagyanyja 107. születésnapjára, találkozhatunk a világ minden részéről összesereglett, kiterjedt családjával, végül a regény az ő születésnapján ér véget.

A negyedik szál a "nők a hajón" epizód: öt nő kel útra, hogy medúzákat mérjen a tengeren, de rejtett céljuk a titokzatos Hal útmutatása alapján megtalálni az elsüllyedt várost, ahol csak nők élnek, a legteljesebb demokráciában. Végül az ötödik cselekményszál egy képhamisítási botrány Lübeckben: egy tehetséges festő gótikus képekkel festi tele a templomot, melyet azután szakértők hada elemez ámulva és igen nehezen hisznek az alkotónak, mikor az leleplezi magát.

Néhány történeti utalás - például a betiltott Szolidaritás folytoni emlegetése - kétségtelenné teszi, hogy a regény jelenideje a nyolcvanas évek, de a Grasstól megszokott módon egyszerre él az egész történelem a germán törzsek szétválásától a KZ-foglyok pusztulásán keresztül a "nagy hamisítók"-ig Adenauerig és Walter Ulbrichtig.

Külön meg kell említeni a kitűnő fordítást - Bor Ambrus munkája, melynek színvonala méltó a regény rangjához. Elmélyült olvasást igénylő, többféleképpen értelmezhető remekmű. - A modern irodalmat kedvelő olvasóknak nagy örömük lesz benne.

Vissza a főoldalra    * * *    Vissza a kereséshez