Robert GRAVES
JÉZUS KIRÁLY
Jézus-életrajzban a szerző feltételezi, hogy Jézus a Dávid
nemzetségből származó Mária (Mirjam) és Heródes zsidó fiának (a később
kivégzett) Antipatrosznak titkos házasságából származott, így Judea
trónjának egyetlen törvényes örököse. Az evangéliumtól és a kritikai
vallástörténettől ez a felfogás eltér, azonban Jézus alakját a mai
olvasó számára elfogadhatóbbá teszi,(vagy igyekszik tenni) és számos
misztikus elemet kiküszöböl a történetből. A históriát Agabosz, egy
vallásos keresztény mondja el, aki kortársa Jézusnak, gyermekkorában
maga is találkozott vele. Agabosz krónikája szerint Jézusnak is
tudomása volt királyságának törvényes jogáról, sőt Pilátusnak is, aki
felajánlotta számára a trónt. Ő azonban azt a bevallott célt tűzte
maga elé, hogy mint felszentelt király, egy ősi dinasztia törvényes
sarja, kiteljesíti a zsidók Messiására váró próféciákat,
jövendöléseket, megtöri a születés, a nemzés, a halál és az
újászületés siralmas körét, amelyből senki sem bírt szabadulni Ádám
óta. A világi hatalom igényéről való puszta lemondás nem volt
elegendő. Elszántan remélte, hogy magát a halált is legyőzi.
Tragédiája a kereszrefeszítéskor teljesedik be - nem a fizikai
halálban, mely az ő szándéka szerint való, de mert ráébred arra, hogy
áldozata fölösleges. Graves Jézusa nem természetfölötti csodákat
véghezvivő isten, hanem saját korának rendkívüli sorsú és egyéniségű
gyermeke, az elhivatottság megszállottja, átfogóan mély erkölcsös
gondolatok hirdetője. A könyv műfaját tekintve nem valódi történelmi
regény, mert hősét történelmi környezetbe helyezi ugyan, de ezt
a történelmet saját költői látása szerint formálja.
|