|
KERTÉSZ Magda
A SZÜFRAZSETTEK
A szüfrazsett (politikai egyenjogúságért, választójogért harcoló
nő) mozgalom Angliában volt a legerősebb és legkitartóbb. Az ipar
egyre több nőt foglalkoztatott, akik ugyanolyan nehéz munkát végeztek,
mint a férfiak - fele bérért. A munkásság erőteljesen küzdött jogaiért
- a nők ebben a küzdelemben vettek részt. Az iparosodás
előrehaladtával a felsőbb- és középosztálybeliek helyzete jelentősen
megváltozott. A férfiak előtt megnyíltak a művelődési és
elhelyezkedési lehetőségek, míg a nőket - mesterségesen tudatlanságban
tartva - csak a társasági életre készítették fel. Lassan sikerült csak
betörniük a férfiak által uralt területekre: 1876-tól vehettek fel az
orvosi egyetemek lányokat is hallgatónak, 1893-ban nevezték ki az első
női gyári felügyelőt. A nőt a törvény nem ismerte el jogi személynek.
Előbb apja, később férje gyámsága alatt állt, akinek jogában volt
verni a feleségét. 1857-ig kellett várni az új házassági és válási
törvényre, amely jogot biztosított a férj által elhagyott feleségnek.
Az 1871-ben megalakult Nők Szavazati Jogának Országos Szövetsége
választójogot követelt a nőknek, bár ekkor még a férfiak közül is csak
minden hatodiknak volt szavazati joga. 1903 október 10-én megalakult a
Nők Társadalmi és Politikai Uniója. 1905 októberében egy választási
gyűlésen követeltek szavazati jogot - két tagjukat letartóztatták.
Később Londonba helyezték át székhelyüket, de békés politikai
tevékenységük ott sem járt sikerrel. 1908 július 21-én hatalmas
tüntetést szerveztek, majd delegációt küldtek a parlamentbe, de
tagjait elfogták és bebörtönözték. Ezzel lezárult a mozgalom békés
szakasza.... Végül 1918. február 6-án fogadta el az angol parlament a
nők választójogát biztosító törvényt. A könyv a nőmozgalom iránt
érdeklődők olvasmánya.
|
