KÓSA Csaba
LILIOM, SAS, KERESZT
Két regény és egy nem túl hosszú elbeszélést vagy kisregényt
tartalmaz a kötet. Az első (Liliom Nápolyból) az Anjou-uralkodókkal,
Károly Róberttel és Nagy Lajossal, a második (A nagy kereszt)
Zsigmonddal és Hunyadi Jánossal, a harmadik (Lengyel sas) Ulászlóval
és megintcsak Hunyadi jánossal foglalkozik. A történelmi regény
műfaján belül meglehetősen egyedi és egyéni felfogású produkciók ezek
a könyvek. Nincs igazán főhősük, nem mondható el róluk, hogy a bennük
szereplő kiemelkedő történelmi személyiségek életrajzai lennének,
sokszor úgy tűnik fel, inkább szépírói eszközökkel is élő, konkrét
helyzeteket és eseményeket is bemutató, megelevenítő történelmi
esszék, amelyekben nem is annyira az a fontos, mi történt Károllyal,
Lajossal, Hunyadival, hanem az, milyen volt az ő korukban a magyarság
helyzete, milyen megoldandó problémák előtt álltak a kor főszereplői.
Szépirodalmi ismeretterjesztésnek sem lehet azonban tekinteni a
regényeket, mert a szerző - finom érzékkel - élővé teszi alakjait, még
élőbbé azokat a szenvedélyeket, amelyek hajtották őket; leginkább
azonban az válik láthatóvá, hogyan jutott a magyarság az Anjouk rend-
és birodalomteremtő sikerei után lassan, szinte észrevétlenül a várnai
csatáig. Nemzeti kudarcok oknyomozó kutatása így a három regény,
amelyben mintegy nagyító alatt mutatkoznak meg olyan tragikus
fordulópontok, mint Nagy Lajos özvegyének régenssége és pusztulása,
Zsigmond kalandorsága, Ulászló könnyelmű vállalkozása stb. |