LEGEZA László dr. - SZACSVAY Péter

FELVIDÉKI UTAKON. Drégelytől Nagymihályig.

A történelmi Magyarországtól elszakított területeket módszeresen bejáró és fényképezőgéppel megörökítő, a letűnt korok szépségeit híven megidéző szerzőpáros újabb - a kiadványsor hagyományaihoz méltón tartalmas és látványos - albuma a hajdani Felföld, a mai Szlovákia délkeleti részét mutatja be, az Ipolyságtól Rimaszombaton, Rozsnyón, Kassán át Tőketerebesig, Nagymihályig terjedő hegyaljai sávot, melyet északon a Gömör-Szepesi Érchegység, délen a magyar országhatár, illetve a Tisza és az Északi Középhegység vonulata zár le. E gyönyörű táj kisvárosait, falvait, várait, műemlékeit, szépséges monumentumait mutatja be a kötet nyugatról keletre haladva.

Ez a gömöri, honti, nógrádi, abaúji, tornai táj a magyar művelődéstörténet számos kimagastó személyiségét adta: Madách Imre, Mikszáth Kálmán, Tompa Mihály, Kármán József, Rákóczi fejedelem szülőföldje ez; a drégelyi vár vagy Sárospatak, Fülek tornya vagy a kassai dóm, a dobsinai jégbarlang és a szeszélyes Bodrog a magyar történelemnek nemcsak mítoszi helyei, de a gyönyörű fotók révén valóságos szabadtéri múzeuma is. A Legeza-Szacsvay szerzőpár legfőbb érdeme éppen az, hogy sok-sok színes képpel és informatív képaláírásokkal képesek érzékeltetni, hogy a műemlékek, népviseletek, sőt a kanyargó folyóvizek is - mind-mind a magyar múlt tanúi. A tájról és lakóiról képesek leválasztani a 20. század végének minden modernista sallangját, tömegességét, uniformizmusát, stresszét, minden nyűgét, és bemutatják: hogyan őrződik meg a jelen felszíne alatt a történelem? A történelem látványát tárják tehát a kötet lapozgatói elé. Így tűnik föl a nagyméretű, színes képeken Szádelő fehér sziklaorma, a jászói rendház vagy éppen Kazinczy Ferenc széphalmi elíziuma - a maga érintetlenségében, maradandóságában, spirituális tartalmaival.

A pompás képek mellett ihletett kísérőszöveg mutatja be Felföld délkeleti sávját; e tájékoztatást egyszerre jellemzi a mértéktartó adatoltság, a történelmi tényekre és szellemi hagyományokra való hivatkozás, illetve a költőiség, az elragadtatás, a szép iránti fogékonyság. A szerzők talán nem írnak le mindent, amit tudni kell e vidékről, de közölnek mindent, amit tudni érdemes. Azt tudatosítják a karosszékben utazóval, hogy a mai felszín alatt, a történelmi mélyréteg eltörölhetetlenül magyar jellegű. Ahogyan az előszóíró kassai katolikus lelkész, Pásztor Zoltán fogalmaz: "Ezek a képek arra késztetnek, hogy az események történéseit úgy csoportosítsuk, hogy a megmaradásért fáradozó hétköznapok legyenek szemlélődésünk középpontjában."

Vissza a főoldalra    * * *    Vissza a kereséshez