Marco POLO
MARCO POLO UTAZÁSAI
A prológus tartalmazza a kerettörténetet: Nicolo Polo, Marco
édesapja és Matteo, Nicolo fivére kereskedelmi útvonalukat a tatárok
belháborúi miatt kénytelenek voltak megváltoztatni. Számukra
ismeretlen vidéken tatár követekkel találkoztak, akik hívták őket
Kubiláj Kán udvarába. A két testvér fárasztó, hosszú utazás után
érkezett a Nagy Kán elé, aki meggyőződött bölcsességükről és
megbízhatóságukról, ezért követségbe küldte őket a pápához. Kubiláj
kérése: a pápa küldjön száz művelt, vitaképes keresztény személyt,
akik birodalmában megfelelő érvekkel megtérítik a bálványimádókat.
Nicolo és Matteo Polo megbízatásukat teljesítették, majd Marcoval
együtt indultak vissza a Nagy Kán udvarába. Első könyve erről az
utazásról számol be, leírva az érintett országok, tartományok
államformáját, vallását, szokásait. Kambolukba érkezve Marcot a Nagy
Kán szolgálatába fogadta. A hatalmas mongol-tatár birodalmat mint az
uralkodó tisztviselője ismerte meg. Az útleírás Második könyve Kubiláj
szokásairól, az udvarról, a birodalom működéséről, majd a fővárostól
nyugatra és délre eső tartományokról szól. Beszámol akkoriban
hihetetlennek tűnő dolgokról: fekete kövekről, amelyeket hegyek
gyomrából bányásznak és tüzelőnek használnak, meg a drágakővel
borított, megközelíthetetlen völgyről, ahol a vállalkozók ilyen-olyan
fortéllyal mégis hozzájutnak a kincshez. A két kiragadott példa
rávilágít arra, hogy Marco Polo élményeinek zöme ugyan tapasztalatból
származik, néha azonban mások elbeszéléseire támaszkodik, s így került
a könyvbe a keleti mesekincsből ismert epizód is. A Harmadik könyv
Indiáról és az Indiai-tenger szigeteiről számol be, végül pedig a
tatárok háborúit, harcmodorukat, cselvetéseit mutatja be.
|