SARUSI Mihály

A KAPORSZAKÁLLÚ NÁDVÁGÓ

A regény a dualizmus korában játszódik, az ország délvidékén. A színhely: Békés vidéke, szereplői: parasztok, cselédek, napszámosok. A könyv a parasztok mindennapi életének epizódszerűen történő bemutatásával kezdődik: pletykák, a hatósággal szemben elkövetett mulatságos csínyek, apró, mozaikszerűen fölépülő történetek töltik ki a mű első felét. Elérkezik 1891, az első tömeges népmegmozdulás éve. A nyugodt, mulatságos hétköznapokat a politika hevesebb, feszültebb időszaka váltja fel. Már a regény elején értesülünk egy bizonyos Ondris megszületéséről, majd időről-időre ismét felbukkan a neve: iskoláztatásáról, katonai szolgálatának eseményeiről kapunk beszámolót. Teljes neve a regény fele táján íródik le: Áchim L. Andrásnak megjelenik első írása a helyi lapban, melyben a nép szociális bajait feszegeti. Ezt követően a regény mozaikszerű kompozicióját felváltja a hagyományos elbeszélés: a középpontban Áchim L. András személye áll, aki meghírdeti az önálló parasztpárt megalakulását, majd a képviselőválasztáson győzelmet arat a kormánypárti képviselővel szemben. Parlamenti szereplésével párhuzamosan bemutatja az író, mit tesz a parasztvezér a parasztok gondjainak orvoslásáért: mindenkit arra bíztat, hogy jogának érvényt szerezzen. Így visszatekintve a regény első felére, az olvasó számára azonnal értelmet kap a mozaikszerű szerkesztés; a rövid regény ugyanis a parasztság öntudatra ébredésének a folyamatát is felvázolja, s ezt a folyamatot az Áchimot előtérbe állító egyenesvonalú elbeszélés túlsúlyra kerülésével is alátámasztja. Áchim tevékenységéről a regény végéig sok mindent megtudunk; többször nerényletet kísérelnek meg ellene...
Sarusi könyve színvonalas írás.

Vissza a főoldalra    * * *    Vissza a kereséshez