TÖRÖK Sándor

ÖRÖK VASÁRNAPOK

A könyv regényesített és társadalmi korrajz a Trianon utáni esztendők egyik délerdélyi kisvárosáról, jellegzetes alakjairól és eseményeiről. Egyfajta kamaszkori "történelem alulnézetből"; híradás és emlékezéssorozat mindazokról a történelmi, világnézeti, politikai és emberi problémákról, amelyek a modellként szolgáló városka lakóinak mindennapjait feszítették. A mű nem kulcsregény, s nem is ad árnyalt, egybefüggő korrajzot a húszas évek erdélyi társadalmáról, mert a nagyobb összefüggések elemzését, a regényen belüli történeti helyzetértelmezés sem a gyermekszem optikája, sem az író alkata, művének természete nem teszi lehetővé. Amire viszont a választott forma és szerkezet lehetőséget ad, az a mikrokörnyezet hiteles lélektani megjelenítése, a társadalmi típusok és gondolkodásmódok pontos és éles rajza. Voltaképpen ezek az epizódalakok és helyzetek a mű legkarakteresebb irodalmi értékei.

A szerző félárva tanoncgyerekként a hét minden napján más családnál étkezik, s így betekintése van e családok jellegzetes belvilágába, mentalitásába is; a hét hat napjának tapasztalataiból színes körkép összegződik a hetedik napon, amikor a magányos kamaszfiú töprengéssel tölti idejét. E meditatív hangulatú vasárnapok adják a könyv címét is: az utolsó fejezet a keresztény humanizmus vallásos hangú reflexiói.

Feszült és disszonáns világ bontakozik ki előttünk, mégis sajátos egységben, ellentmondásai ellenére is látszólag megnyugtató szervességben él, amelyben az összeütközések tragédiái mellett ott vannak az együttérzés, a szolidaritás jelei is. Az alakok és helyzetek finom rajzai elevenek ugyan, az egész mű azonban nem mutat túl önmagán, saját vallomásosságán, mégis figyelemre méltó, mert a kor hangulatáról van szó.

Vissza a főoldalra    * * *    Vissza a kereséshez