TÖRÖK Sophie

BABITS MIHÁNYRÓL

Babits Mihály és Tanner Ilona - később fölvett írói nevén Török Sophie - alig néhány hetes ismeretség után, 1921 januárjában házasodtak össze. A két ember életük megoldatlan gondjai, bajai elől valósággal egymás karjába menekült, és ez az egymásra találás a költő haláláig, 1941-ig tartott. A fiatalasszony figyelmes feleség, támasz, múzsa és hódoló lett férje számára. Hódolata abban is megnyilvánult, hogy kapcsolatuk kezdetétől fogva nagyon tudatosan és alázatosan gyűjtötte a Babits személyére és munkásságára vonatkozó dokumentumokat, nemcsak a kéziratokat, töredékeket, leveleket, újságkivágásokat, de a jelentéktelen apróságokat is (színházjegy, számla stb.), továbbá följegyezte közös életük minden mozzanatát, napi programjukat, a látogatók nevét, a beszélgetések témáit, utazásaikat, betegségeiket, elannyira, hogy még fényképezni is megtanult, hogy minél hitelesebb dokumentációt készíthessen férjéről az utókor számára. E hatalmas, az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött anyagból állította össze a dokumentumkötetet Téglás János. Az összeállítás első blokkja ("Azelőtt mindent szerettem, amit te") közös életük írott és fotografált dokumentációja; a 13 írás mindegyike Török Sophie műve, van köztük naplóföljegyzés, melyben - meglehetősen prózai körülmények közötti - megismerkedésükről számol be; van köztük levél, följegyzés Babits álmairól, itáliai utazásukról stb. A második ciklus (Halálfiai) a babitsi életmű hitvesi méltatása, kommentálása, filológiai igényességű és főképp szeretetteli nyomon követése. E rövidebb-hosszabb írások, esszék, irodalmi eseményeket megörökítő beszámolók, literátus jegyzetek, előszók és utószók, Babits-művek kommentárjai. Az utolsó rész ("Tévedsz, tolvaj sötétség, én nem alszom!") a férjére emlékező feleség cikkeit, interjúit, illetve a Török Sophie- ról szóló írott és a rádióban elhangzott anyagot vonultatja föl.

Vissza a főoldalra   * * *    Vissza a kereséshez