VEKERDI László
TUDÁS ÉS TUDOMÁNY
Csaknem negyedszázada nem jelent meg tanulmánykötet Vekerdi
Lászlótól, pedig a szerző sokat írt a legkülönbözőbb
folyóiratokba (a Magyar Tudománytól a
Világosságon át a Természet Világáig és a
napilapokig), elsősorban természetesen legsajátabb tárgya, a
tudománytörténet kapcsán. A hetvenedik születésnap alkalmából
megjelent kötet ezeket az írásokat gyűjti egybe, ki- és
elhagyva Vekerdi ugyancsak számos irodalmi, általános
történelmi, művelődéstörténeti és egyéb dolgozatát. A kötet
tehát tematikailag roppant egységes, ha a megközelítésmód és a
koncepciók vonatkozásában igen erőteljes változásokat is mutat.
Vekerdi a konkrét tudománytörténeti - természettudományi és
matematikai - vizsgálódásoktól fordult egyre inkább a
tudományfilozófia felé, ez utóbbin belül pedig csodálatra méltó
tájékozottsággal szól az újabb és újabb tudományfilozófiai
paradigmákról, törekvésekről és modellekről: a "klasszikus"
tudományelméleti koncepciókkal ugyan már legkorábbi írásaiban
is élesen szembeszállt. A továbbiakban azonban egyre
korszerűsítette felfogásmódját, amelyre éppúgy rányomta
bélyegét a tudományszociológiai szemlélet, mint később a kuhni
"decizionizmus", vagy az anti-kuhniánus elképzelések, a
feyerabendi "anarchizmus" vagy a posztmodern tudományfilozófiák
újabb "decizionizmusa". Vekerdi oldottan, színesen, nemcsak
nehéz témáihoz képest, de önmagában is szórakoztatóan ír, "el
tudja adni" a tudományos kutatás logikájával foglalkozó,
egyszerre természettudományos és filozófiai műveltséget
feltételező popperi, mertini, kuhni stb. modelleket a szakmában
kevésbé járatos olvasóknak is. De elsősorban mégis a
szakemberekhez szól; nekik szólnak lendületes vitái,
ínyencségek tömegét felvillantó szakirodalmi szemléi és
utalásai, valamint a mindenkor legaktuálisabb szerzőkön
tájékozódó ismertetései. |