Jules VERNE

LÁNGBAN ÁLLÓ SZIGETTENGER

Ez a könyv Verne "történelmi" regényei közé tartozik. Ami más műveiben csak színező, élénkítő elemként van jelen, az ebben a munkájában középpontivá válik: elnyomók és elnyomottak harcát, a szabadságukért küzdők diadalát ábrázolja regényében, ezúttal a görög szabadságharcot választva témául. Az 1827-ben játszódó mű persze keveset árul el a szabadságharc valódi eseményeiből, mozgásaiból, nemcsak hősei fiktívek, az általuk megvívott tengeri csaták sem igaziak. A regény első része a szigetvilág bonyodalmas, szinte áttekinthetetlen viszonyaiba enged bepillantást: szabadságharcos görögök, a törökök zsoldjában álló hazaárulók, csak saját hasznukat néző kalandorok, tengeri kalózok és afrikai rabszolgavadászok, a török hatalomért becsülettel harcolók kusza összevisszaságában jelennek meg a regény expoziciójában, hogy azután e sokadalomból egyre inkább a főszereplők alakja bontakozzék ki. Nikolasz Sztarkoszé, a kegyetlen kalózé, aki szükségképp válik hazaárulóvá, a törökök kiszolgálójává; a hatalmas vagyonát a görög ügy elárulásával megszerzett bankáré, Elizundóé és leányáé, Hadzsinéé, valamint a leányba szerelmes fiatal francia tiszté, Henry d'Albaret-é. A leány, aki apja halála után mérhetetlen vagyon birtokába jut, igazi hazaszeretettől hajtva a rossz úton szerzett pénzt a szabadságharcosok megsegítésére fordítja. Erről azonban mit sem sejthet Sztarkosz, aki egyszerre kívánná megkaparintani a viruló ifjú hölgyet és a milliókat.
A mű igen sok izgalom, kaland, csata stb után végül szerencsésen zárul. - Nem igazán jó, nem igazán jellemző Verne-regény, de az író kedvelői körében nem kevésbé népszerű, mint a nagy Verne-művek.

Vissza a főoldalra   * * *    Vissza a kereséshez