KRÚDY Gyula

HÁROM KIRÁLY

A regényciklus - melyet 1926 és 1930 között írt Krúdy - a mohácsi vész idején játszódik Magyarországon, a cselekmény középpontjában azzal az egy - 1526 és 1527 közötti - évvel, melyben a vesztes mohácsi csata, az új királyválasztás (Szapolyai János megkoronázása), majd Ferdinánd, az első Habsburg trónra lépése, ezzel párhuzamosan János király terveinek megingása zajlik. Krúdy minden tekintetben teljes, átfogó képet ad az akkori Magyarországról, a mohácsi csata előzményeiről, a bukás okairól, s a történelmi személyiségek felvonultatásával megmutatja az akkoriban dúló pártviszályokat, árulásokat is. Mindhárom regény központi hőse azonban Mária királyné, a Habsburg-házból származó hercegnő.

Az első regény - Mohács - a II. Lajossal kötött házasság történetét, az innsbrucki apácakolostorból (ahol II. Lajos menyasszonyaként tíz éves kora óta nevelkedett) 16 évesen Magyarországra kerülő Mária királynővé válásának fordulatait mondja el: a rendkívül okos, talpraesett és elszánt gyermek-asszonyét, aki nála is fiatalabb férjének nemcsak felesége, hanem tanácsadója, anyás segítője, harcostársa is, és a bukás után - Szapolyai ellenére - Pozsonyban igyekszik megtartani a királyi koronát.
A Festett királyban Szapolyai trónra kerülésének történetét írta meg Krúdy, s azt a harcot, melyet Mária kezéért folytatott - hasztalanul.
Az első Habsburgban már az 1527-es évek eseményeiről van szó: Ferdinánd megválasztásáról, arról az időszakról, amikor a három részre szakadt Magyarországon megindul a harc János király ellen, s végül Mária - aki már csak özvegy királyné - elhagyja az országot.
Nemcsak történelmi hűség jellemző erre a három regényre, hanem a benne szereplő alakok - főként Mária és II. Lajos - érzékeny, alapos lélekrajza, a korabeli udvari és főúri élet eleven, érdekes, színes ábrázolása is.
- A trilógia a klasszikus magyar irodalom egyre fénylőbb kincsei közé tartozik.

Vissza a főoldalra    * * *    Vissza a kereséshez