Tartalom
Egy tudomány honosodása: a politikai antropológia évtizede
Politikai antropológia - avagy a "politikai tudás archeológiája"
A térszerveződés szimbolikus üzenetei
/Tér-átélés és politika
a kilencvenes évek elején/
Időiség és emberélmény
/Antropológiai szempontok a
társadalomtudományok időfelfogásáról/
Nagytáji identitás / etnokulturális integritás: a rai
Az államnélküliség antropológiájától a szimbolikus politikáig
A Jászság kulturális antropológiai megértése
/Egy kutatás
előzetes vázlata/
Az etnoregionalizmus és a kultúrakutatás: az identitásrégióról
Bevezetés
A politika a társadalmi közviselkedés jeleinek, szimbólumainak tudománya, az antropológia pedig ezek egymásba nyúló rendszereinek összességéből választott témakörök, társadalmi események, viselkedések, intézmények, folyamatok okát és kulturális kontextusait írja le sűrű "beszédeseményként". Röviden és túlegyszerűsítve e kettőből "összegyúrt" lenne talán a politikai antropológia diszciplináris tartománya. Igaz ugyan, hogy mindezt Clifford Geertz a kultúra és az antropológia viszonyáról fogalmazta meg (1997:725), de a definíciókísérlet a politikai antropológia esetére sem használhatatlan. Illetve, a megközelítés hipotéziseként tegyük most fel, hogy nem lehet kizárni ilyetén alkalmazását.
Miként lehet ily módon tükrözni a kultúra és a politika étikus megközelítésének geertzi teorémáját? Szabad-e a társadalmi egyedek elbeszélt és történésként értelmezett folyamatát ekként olvasni? Lehet-e egyáltalán a politikai antropológia szempontjait alkalmazni olyan esetekre, amelyekben - ahogyan Geertz-nél a kultúra mint "szöveg" értelmeződik - e tudományág mint "szövegolvasás" fogalmazódik meg? Kik és milyen szövegeket olvastak-értelmeztek nálunk az elmúlt évtizedben?
Ilyesfajta kérdések rövid szemlézésével egészen nyilvánvalóan csak elnagyolt vázlatot lehet adni. De a későbbi, ma még talán korainak tűnő tudományág-történet első fejezetéhez talán már ennyivel is hozzájárulhatok.