Fjodor Mihajlovics DOSZTOJEVSZKIJ

A HASONMÁS

A pályakezdő Dosztojevszkij művei közül egyik legjelentősebb A hasonmás cimű regény, szerény, együgyű kishivatalnok, Goljadkin tudatalatti lázadásának, kettéváló, meghasadó személyiségének groteszk rajzában már az érett Dosztojevszkij világa formálódik. A hasonmás - akárcsak Gogol Köpönyege -, a városi kisember szorongásairól, elnyomottságáról és kitörésvágyáról beszél. Goljadkint öntudatlanul, tragikomikus módon már az a kettősség őrli fel, amit Dosztojevszkij egyes hősei később mélyen, intellektuális fokon, mint választási lehetőséget élnek át rabság és uralkodás között.
A bizarrul megkettőzött Goljadkin őse a 20. század sok regényhősének - az írói képzelet megkettőzi a "hőst": az egyik a szerencsétlen kishivatalnok, a másik a sikeres ember pénzzel, életkedvvel, beteljesült szerelemmel, kitüntetésekkel. Az író a drámát szinte teljesen belülről ábrázolja, realizmusa úgy villog, hogy irónia és belső megjelenítés teljesen egymásba szövődik. A regény csúcsa az a jelenet, amikor Goljadkin két énje egymással vitázik, beszélget. A lélektani ihletésű epika remeklése a regény.

Vissza a főoldalra   * * *    Vissza a kereséshez