Lawrence DURRELL

ALEXANDRIAI NÉGYES

Az angol író "négyfedélzetű" regénynek nevezi 1957 és 1960 között megjelent tetralógiáját, melynek négy könyvében - sajátos "körkörös" szerkezetet használva - az emberi kapcsolatok és a szerelmi szenvedély bonyolultságát elemzi.

E hatalmas koncepciójú tetralógiában nagyszerű írói bravúrt valósított meg; a részben párhuzamos cselekményű négy regényben négy különböző szemszögből mutatja be az egyiptomi világváros nagypolgári köreinek társadalmi, pszichológiai és szexuális életvitelét. Amellett azonban csaknem olyan súllyal szerepel egy másik téma: az írói alkotás folyamatának boncolgatása három különböző egyéniségű és filozófiájú író gondolatain, művein keresztül. Ezzel gazdag motiválást tesz lehetővé, másrészt mindennek a relativitását, az igazság többarcúságát hangsúlyozza. A regény eseményei azonban nem folyamatosan követik egymást: az első kötetben előkerülő motívumokat a későbbiek zenei témához hasonlóan variálják, ismétlik. A főszereplők az egyiptomi szellemi és pénzarisztokrácia tagjai, illetve közel-keleti angol diplomaták, "világpolgár" írók.

Az első könyvében, a Justine-ban (a név és a mű mottói Sade márki hírhedt művéből valók) egy gazdag zsidó asszony köré fonódó eseményeket Darley, az angol író mondja el Justine-hoz fűződő szerelmének történetében. Feltűnnek a mű további szereplői: Nessim Hossani, Justine férje, a gazdag és érzékeny alkatú bankár; Clea, a festőnő; Balthazar, a kabbalisztikával foglalkozó orvos; két további íróalak: Arnauti, Justine első férje és Pursewarden, aki később öngyilkos lesz.

A második könyv, a Balthazar nem az Alexandriai négyes első kötetének történetét folytatja, hanem azt éppenséggel "visszaveszi". Kiderül belőle, hogy tulajdonképpen semmi sem úgy történt, mint ahogyan a Justine-ból az olvasó értesült róla. A szereplők: Justine, a férje, Clea, Arnauti, Pursewarden és a többiek mind-mind másnak mutatják magukat, mihelyt a Justine-ban is szereplő Balthazar "kiigazításait", értelmezéseit vesszük figyelembe. Ez a visszavétel, antitézis azonban további módosulásokra is nyitott. A tetralógia labirintus-szerkezetében a Balthazar is csak egyetlen, és korántsem végső aspektust képvisel. Éppen ezért, az Alexandriai négyes csak egészében, négy részének egymásra vetítésével érthető-élvezhető.

A bonyodalmat tovább növeli, hogy a kötetek más és más nézőpontból járják körül a talán nem is feltétlenül ugyanazon történéseket. Az író mindenesetre sokszor hagyja bizonytalanságban az olvasót, annak invenciójára, "alkotói hozzájárulására" számítva, sőt azt mintegy kikényszerítve. A harmadik kötet (Mountolive) szinte teljesen érthetetlen azok számára, akik az előzményeket nem ismerik, annál is inkább, mivel csak ebből derül fény az előzményekre, arra, mi is történt tulajdonképpen az első két kötetben.

A tetralógia negyedik, befejező, záró kötete (Clea) számos ponton eltér az előzményektől, olyannyira, hogy önmagában is érthető, ha persze nem is olyan érdekes, mint azok ismeretében. Időben jóval később játszódik, középpontjában egy nagy szerelem (Clea és Darley között, őket épp csak felvillantották az előzmények) áll, ám ennek a szerelemnek a második világháborús Alexandria adja a hátterét, valamint a korábbi hősök "végnapjai" rajzolják ki kontúrjait.

A nagyszabású regényfolyam igazi főszereplője valójában Alexandria, ez a "gyönyörű és bűzös" város, mely élő közegként tartja fogva a szereplőket. A némiképp szecessziós meseszövés nagyszerű ellenpontozással helyez egymás mellé groteszk, tragikus vagy érzelmes epizódokat, az érzéki szenvedély viharait pedig megfelelő mennyiségű irónia ellensúlyozza. Világsikerét nemcsak formai érdekessége, hatásos eszközei is magyarázzák. Remek megfigyelő, érdekfeszítő elbeszélő, töredékek sokaságából sikeresen eleveníti fel Alexandria légkörét egy adott történelmi pillanatban.

Alexandriai négyes kötetei:
                                             1. Justine
                                             2. Balthasar
                                             3. Mountolive
                                             4. Clea


Vissza a főoldalra    * * *    Vissza a kereséshez