FICSKU Pál

ÉLNI HÁROM NŐVEL

Mai magyar történeteket mesél el rövidke elbeszéléseiben Ficsku Pál. Olyanféle történeteket, amilyeneket mindnyájan ismerünk, újságban olvashatunk, utcán, munkahelyen, ismerőseink körében láthatunk: hogy a kocsmákban, presszókban férfiak és nők ülnek együtt, beszélgetnek, veszekszenek, csókolóznak; hogy az óvodákban ezért-azért sarokba állítják a kisfiúkat, kislányokat; hogy vannak falvak, ahol jószerivel mindenki hagymapucolásból él; hogy a stricik bizony még a Dallas idejére sem hagyják megpihenni futtatott nőiket; hogy néhány fiatal megöli a plébánost, aki élelmet és szállást kínál nekik, tekintettel a kései órára és a rossz időre. A történetek (Kénytelen-kelletlen; Élni három nővel; Az oltott mész íze; Gombariadó; A kurvák nem néznek Dallaszt; Mikszáth tévé Budapest stb.) szinte banálisnak, ismertnek, elkoptatottnak tűnnek fel. Annál kevésbé banális és megszokott e történetek előadásmódja. Ficsku Pál remekül ért ahhoz, hogy a köznapi szereplőket, ismert szituációkat, untig ismert "szövegeléseket", sematikus figurákat, szlogenné vált fordulatokat új színben tüntesse fel. Hol csavar egy kicsinyt a történeten, ezzel egészen más értelmet adva neki, hol a komoly esemény komikumát "ugrasztja" ki, hol az elbeszélés módszerére teszi a hangsúlyt, hol tragikusra formálja az idillit, idillivé a tragikust, de szinte minden elbeszélésében módot talál arra, hogy egészen különös hatásokat váltson ki, hogy a megszokottban felvillantsa az egészen különlegeset, a különlegesben a típust, az elbeszélésmódban a hazugságot, a nyers tükrözésben a stilizációt. Sok történet tűnhet egyszerűen csak humorosnak, különcködőnek, ám a gyakorlott olvasók ráébrednek, hogy - kiváló novellista művészi remekléseivel van dolguk.



Vissza a főoldalra    * * *    Vissza a kereséshez