Viktor E. FRANKL

...MÉGIS MONDJ IGENT AZ ÉLETEDRE!

A könyv tárgya a hitleri koncentrációs táborokban folyó népirtás. Rengeteg hiteles történelmi, irodalmi mű foglalkozik huszadik századi történelmünk e humán létünket megszégyenítő "botrányával", de még ezek legtöbbje elsősorban az események, a kínzások, gyilkosságok krónikája, addig ebből a könyvből azt tudhatjuk meg, hogyan élték meg és élték túl a deportáltak a borzalmakat. Az író már elismert orvos-pszichiáter és tudós volt, amikor mint zsidót Auschwitzba vitték. Három évet töltött ott és más lágerekben "közönséges" - orvosként csak az utolsó hetekben tevékenykedő - fogolyként.

Elsősorban arról ad számot, hogyan tükröződtek a foglyok lelkében a táborélet mindennapjai, hogyan fosztották meg őket külsőleg és belsőleg emberi mivoltuktól az átélt testi és lelki szenvedések, a létért folytatott harcban hogyan alakultak át az erkölcsi normák, mi volt az, ami támaszul szolgálhatott a méltóságuktól, családjuktól, szabadságuktól megfosztott, a halál árnyékában élő ernbereknek. Mit jelentett a szabadság a lágerből kiszabadult foglyoknak, milyen volt a visszatérés a szeretteit és vagyonát vesztett élő-halottaknak a normális életbe. Az üldözöttek lélektana mellett foglalkozik az üldözők, a táborőrség pszichológiájával, azzal, hogyam képesek emberek elkövetni embertársaikkal szemben ezeket a kegyetlenségeket. A kötet másik felét alkotó két tanulmánya (Érvek a tragikus optimizmus mellett, A logoterápia dióhéjban) rövid összefoglalóját adja annak a szerző által képviselt pszichoterápiás irányzatnak, amely - nem függetlenül az átélt történelmi traumától - a lélek irracionális erőinek megfékezését tűzte ki legfontosabb céljául. A lágerélet "emberi dokumentumai" és a Freud utáni pszichiátria új fejleményei iránt érdeklödőknek egyaránt olvasmánya lehet a könyv.

Vissza a főoldalra    * * *    Vissza a kereséshez