Erich FROMM

"OLYANOK LESZTEK, MINT AZ ISTEN"
Az Ótestemantum és hagyományának radikális értelmezése.

Erich Fromm munkásságában központi helyet foglal el a vallás és a vallásos magatartás. A Pszichoalanízis és vallás című művéből már kóstolót kaphatott a hazai olvasó arról, hogy Fromm a vallásban örök eszményeket és értékeket talál, kultúrák átörökítéseként vizsgálja annak tanait, noha maga nem hívő. E tanulmánya az Ótestamentum elemzése, kiindulópontja az a tétel, mely szerint: "Az Ótestamentum forradalmi könyv - témája az ember felszabadulásának az útja a vérhez és a földhöz fűződő incesztuózus (vérfertőző) kötöttségek, a bálványoknak való kiszolgáltatottság, a rabszolgaság és a nagyhatalmú urak alól az egyén, a nemzet és az egész emberiség szabadságának megteremtéséig." Fromm úgy vélekedik, hogy az Ótestamentum ma sokkal inkább megközelíthető, mint bármely korábbi időben. Maga is "radikálisan humanista" filozófiát keres és talál a héber Bibliában. Elemzésében a vallásos tapasztalást és annak fejlődési állomásait teszi vizsgálat tárgyává az Ótestamentum első könyveitől kezdve a Talmudon és a zsidó vallás egyéb "szóbeli tanain át egészen a hászid hagyományig". Az Ószövetség Isten képétől indul el és a Zsoltárok könyvének elemzésével zárja nagyívű tanulmányát - s közben kibontakozik az olvasó előtt az emberi szabadság, a szeretet parancsa, a másik jobb megértésének vágya, az arra való törekvés - sokszor vallási parancsoktól függetlenül. Az Isten-kép mellett, azzal párhuzamosan az emberkép is kirajzolódik a műből. A kételkedő, hitét vesztett vagy éppen az Istenhez forduló ember képe egyaránt jelen van e műben, s nem is annyira rejtetten megjelenik a kérdés: "vajon halott-e Isten?" Fromm ezt megtoldja a "vajon halott-e az ember?" inkább felkiáltójeles kérdésével. Az ipari társadalom fejlődésének korában - a mű ugyanis 1966-ban született - a humanizmus új reneszánszára számít, ahol a szabadság és függetlenség eszméje lehet az uralkodó, ahol az Isten-képzet pusztán a "a Holdra mutató Ujj". Ez a hold nem valami rajtunk kívül álló dolog, hanem a szavak mögött rejtőző emberi valóság." S ezen a ponton a hívő és nem hívő ember ugyanazon cél felé törekszik. A gazdag jegyzetapparátussal, irodalomjegyzékkel ellátott kötet igazi szenzáció, melyet vallásos meggyőződéstől függetlenül - minden, a lét kérdései iránt mélyebben érdeklődő, filozófiai alapműveltséggel rendelkező olvasónak figyelmére érdemes.

Vissza a főoldalra    * * *    Vissza a kereséshez