GERGELY Ágnes

KIRÁLYOK FÖLDJE

Válogatott régebbi, valamint 1986 óta született új verseit foglalta kötetbe Gergely Ágnes. Az új gyűjteményben néhány apró változtatástól eltekintve a válogatott rész megegyezik az Árnyékváros címűben megjelenttel. A költő nem rajzolja át múltját, nem emel ki belőle más vonulatokat, más szándékokat. Látszólag ezt a vonást erősíti fel a kötet új termést összegző része is. Címe Királyok könyve finom rájátszás az egész kötet címére is, ám csak látszólag. Mert igen sok vonás látszik azonosnak, állandónak szinte minden Gergely Ágnes-költeményben: a pazarul bőséges, egyszerre nemesen klasszikus és finoman modern nyelv, a hosszú, intellektuálisan tagolt periódusok nyomatékos szerepe, a gyakori rájátszások és allúziók a magyar és a világköltészet toposzaira, metaforáira, a versek dallamossága, visszafogottságában is nyomatékos zeneisége, a mondandó, az üzenet mindenkori erős összetettsége, finoman kipontozott ellentétjátékok szellemessége, a naivul nőies és a rafináltan racionális gondolkodásmód együttese stb. Ám az 1986 óta írt versek mégiscsak sok újdonsággal szolgálnak. Mindenekelőtt azzal, hogy miközben egyszerűbbé válnak, némi túlzással akár úgy is mondhatnánk, nyersebbé, és ugyanakkor áttételesebbekké, rejtélyesebbekké, titkolódzóbbakká, sejtetőkké (Péter-Pál után; Fenyőtű; Elégia egy tükörképhez; Hajnali áhitat; A pólóing; Tarokk stb.). Olyasmiket is versbe emel az "új" Gergely Ágnes, amit a "régi" soha: elgázolt kutyatetemet, közhely-mondásokat, a "kollektív emlékezet" (Ius primae noctis) vegyes törmelékeit, külföldi utak anziksz-látványosságait stb. Ám ezek a nyers, látszólag kidolgozatlan részek sajátos fókuszává válnak az új verseknek. A köréjük szerveződött, a réginél is megkapóbban áradó, nagyívű versbeszéd egyrészt eltünteti-megsemmisíti őket, másrészt éppen ellenkezőleg, ellentétes ragyogásánál fogva még jobban kiemeli durvaságukat, megdolgozatlanságukat, a hatáslehetőségek egy egészen új tárházát nyitva meg. Intenzitását tekintve új az a jelképsugalló, mesterien kinyilvánító beszédmód is, ami e kötet legszebb darabjait oly magasra emeli, mint a Mit jelent egészét, egy-egy sor a költemény tündökletes zárlatát, (A 137. zsoltár), olyan "félhosszú" vers menetét, mint a remek Daemon est Deus inversus.
A Királyok földje jelentős kötet. Jó az is, hogy a költő régi olvasói tetemes mennyiségű új költeményt kapnak benne, de az is, hogy a hozzá most először fordulók az "egészet" ismerhetik meg belőle.

Vissza a főoldalra    * * *    Vissza a kereséshez